Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.
Irományszámok - 1931-709. Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 19301:XVIII.törvénycikk egyes rendlekezéseinek módosításáról
709. szám. 243 közül választott, másrészt az összes más kategóriákba tartozó tagok között az eddigi marad, amely nagyjából 2 / 3 : x / 3 aránynak felel meg. Az érdekképviseleti tagok létszámát a javaslat nem érinti, mert ezeknél a tagoknál a csökkentést az egyes érdekcsoportok között eddig érvényesült egézséges arány megbontásával vagy egyes érdekcsoportok teljes kikapcsolásával lehetne csak keresztülvinni, ami viszont a különböző társadalmi és gazdasági erők együttműködésében megnyilvánult összhangot zavarná meg. A törvényhatósági bizottsági tagok létszámának csökkentéséről szóló rendelkezést a szakasz első bekezdése foglalja magában. A második bekezdés szünteti meg a szakszerűség képviselőinek a tagsági jogát. A harmadik bekezdés szabályozza azt, hogy a csökkentés folytán az egyes választókerületek a jövőben milyen számú képviselethez fognak jutni. A javaslat minden választókerületben egyenlő mértékben : hárommal csökkenti a tagok számát. A 3. §-koz. A 3. §. (i) bekezdése a törvényjavaslat egyik legfontosabb intézkedését foglalja magában : megszünteti a törvényhatósági tanácsot. Ennek a szükségességét az indokolás általános részében már kifejtettem. A szakasz (2) bekezdése pedig azt az általános elvi rendelkezést mondja ki, hogy a megszüntetett törvényhatósági tanács hatásköre a törvényhatósági bizottság és a polgármester között oszlik meg, mint ahogy azt máskép nem is volna kívánatos szabályozni. Ezen a helyen kell megemlékeznem a törvényjavaslat szerkezetéről. Okszerű volna, hogy a most említett általános elvi rendelkezés után szoros egymásutánban soroltassanak fel — az- egyes esetekben az új hatáskör megállapítása mellett -—• mindazok a törvényhelyek, amelyek a törvényhatósági tanács részére hatáskört állapítottak meg. Ennek a rendszernek a pontos keresztülvitelét azonban megnehezíti az a körülmény, hogy a törvényjavaslatba több olyan rendelkezést is kellett felvennem, amelyek a törvényhatósági tanács megszüntetésével nincsenek összefüggésben; vannak tehát az 1930 : XVIII. t.-cikknek olyan szakaszai, amelyek részben a törvényhatósági tanács megszüntetéséből kifolyólag, részben azonban attól függetlenül szenvednek módosulást a törvényjavaslatban. Ennek következtében a szerkezet szempontjából azt a megoldást kellett választanom, hogy a törvényjavaslat 4. §-ától kezdődően az 1930 : XVIII. t.-c. szakaszsorrendjét követem, tekintet nélkül arra, hogy az eredeti törvényszakasz milyen okból esik módosítás alá. Ezt a sorrendet a törvényjavaslatban csakis a 8. §. töri át az (1) bekezdésben, azért, hogy több egyszerű hatáskört változtató rendelkezést egy helyen lehessen csoportosítani. A 4. §-hoz. A törvényhatósági tanács megszüntetésével újra kellett szabályozni a törvényhatósági bizottság közgyűlése elé kerülő ügyek előkészítésének kérdését, miután az 1930 : XVIII. t.-c. 32. §-a szerint az ilyen ügyek előkészítését a törvényhatósági tanács végezte. Erről szól a 4. § (1) bekezdése, amely a közgyűlés elé terjesztendő ügyek előkészítését — amennyiben ezek előkészítést igényelnek —• a polgármesterre bízza. Legkézenfekvőbb volt ennek a feladatnak a polgármesterre való ruházása, mint aki a törvényhatósági tanács által végzett előkészítést megelőzően eddig is foglalkozott az ügyek előkészítésével. Ebben a vonatkozásban tehát a változás egyszersmind egyszerűsítést is jelent. A szakasz (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy az előkészítést igénylő ügyekben a polgármester az ügy tárgya szerint illetékes szakbizottságot meghallgatni köteles. Ezeket az állandó szakbizottságokat, mint ismeretes, az 1930 : XVIII. t.-c. 33. §-ának (i) bekezdése az ügyek egy-egy csoportjára kiterjedő ügykörrel azért szervezte, hogy a közgyűlési ügyek szakszerű előkészítésében a törvényhatósági tanácsnak segítő szervei legyenek; meghallgatásuk azonban a törvény 32. §-ának (2) bekezdése szerint nem volt kötelező. Lényeges változást visz tehát 31*
