Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.
Irományszámok - 1931-709. Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 19301:XVIII.törvénycikk egyes rendlekezéseinek módosításáról
242 709. szám. okait az indokolás általános részében már kifejtettem, most csak arra a körülményre kívánom még a figyelmet felhívni, hogy —« főleg a gazdasági és kulturális kihatások miatt —- talán egyetlen más államban sincs olyan nagyjelentőségű kapcsolat a főváros ügyeinek mikénti intézése és az országos érdekek között, mint éppen nálunk most, amikor az ország megcsonkítása következtében a városainkban rejlő gazdasági és kulturális gócpontjaink nagy részét elvesztettük és oda jutottunk, hogy a fővárosban él az ország lakosságának az egynyolcada. A főváros ügyeiben az országos szempontok szem előtt tartása, a főváros közigazgatásában az átfogó egyetemes érdekeknek a felügyelete elsősorban a főpolgármester feladata; meg kell tehát adnunk az alapot arra, hogy a főpolgármester a választás révén keletkező párt befolyást ól mentesen, mindig az egyetemes érdekek szem előtt tartásával felelhessen meg nagyfontosságú feladatának. A 2. §-hoz> Az általános indokolásban már reámutattam azokra az okokra, amelyek a törvényhatósági bizottság taglétszámának csökkentését teszik szükségessé. Ugyanott kimutattam, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak az 1930 : XVIII. t.-cikkben megállapított száma nemcsak aránylag, hanem általában túlhaladja a más világvárosokban megállapított taglétszámot. Nálunk a kérdés a fokozatos csökkenés képét mutatja. Az 1872 : XXXVI. t.-c. szerint a főváros törvényhatósági bizottságát egy 400 tagból álló testület alkotta. Ötven évvel később az 1920 : IX. t.-c. a tagok számát 240-re szállította le és igen csekély különbséggel ezt a számot tartotta fenn az 1924 : XXVI. t.-c. is, amikor a tagok számát 250-ben állapította meg. Ezek a számok csak a választott tagokra vonatkoznak. Az 1930 : XVIII. t.-c. tovább apasztotta a tagok számát. E törvény értelmében a választóközönség által választott tagok száma 150, az összes tagok száma pedig 228. E törvény indokolása hangsúlyozza, hogy a törvényhatósági bizottság tagjainak a létszáma még így is magas. A további csökkentést azonban akkor mégis mellőzhetőnek találta a törvényhozás azért, mert megteremtette a törvényhatósági tanácsot és az ügyek nagy részének intézését oda utalta át. A törvényjavaslat az összes választók közül választott tagok számát'[42-vel csökkenti, számuk tehát a jövőben 108 lesz. A tagok létszámának apasztásánál gondom volt arra,' hogy az önkormányzati akarat kialakításában a döntő befolyás továbbra is az egész választóközönség által választott tagok kezében maradjon meg. Ezért csökkenti a javaslat az örökös tagok számát 10-zel, akiknek száma tehát a jövőben 22 lesz ; egészen megszünteti továbbá a javaslat a szakszerűség képviselőinek a tagságát. Az örökös tagok új létszámára való áttérés természetszerűleg csak fokozatosan, a természetes apadás útján megüresedő tagsági helyek be nem töltésével fog megtörténni. Erre vonatkozólag a javaslat 26. §-a rendelkezik. Szakszerűség címén -— miután a m. kir. vasúti és hajózási főfelügyelőség megszűnt, •— az 1930 : XVIII. t.-c. 24. §-a (i) bekezdésének b) pontja alapján ezidőszerint 8 tagja van a törvényhatósági bizottságnak : a m. kir. államrendőrség budapesti főkapitánya, a székesfővárosi m. kir. pénzügyigazgató, a székesfővárosi számszék igazgatója, a budapesti tankerületi kir. főigazgató, a budapesti kir. tanfelügyelő, a fővárosi közmunkák tanácsának elnöke, az országos közegészségügyi tanács elnöke és az országos társadalombiztosító intézet elnöke. Ezeknek a szakférfiaknak értékes munkáját azonban a törvényhatóság a jövőben sem nélkülözheti; ezért a javaslat a törvényhatósági bizottságban részükre, továbbá a földmívelésügyi tárca hatáskörébe tartozó igazgatási ágak képviseletére a budapesti kerületi m. kir. gazdasági főfelügyelő részére is tanácskozási jogot biztosít. A törvényhatósági bizottságban a tagok aránya egyrészt az összes választók
