Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.
Irományszámok - 1931-709. Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 19301:XVIII.törvénycikk egyes rendlekezéseinek módosításáról
709. szám. 239 meknél a javaslat az üzemigazgatóságokat megszünteti s helyükbe véleményezési és ellenőrzési jogkörrel üzemi választmányokat szervez. Az üzemigazgatóságok megszüntetése ismét csak a fokozottabb felelősség elvét szolgálja. Ez a megoldás megfelel kereskedelmi jogunk újabb fejlődésének is, ahol határozottan kifejezésre jut az a törekvés, hogy intézkedési jogkör csak a felelős szervek kezében legyen és a testületi szerveket csak a felügyelet, az irányítás és ellenőrzés illesse meg. Külön megemlítem, hogy az üzemek vezetőit a törvényjavaslat értelmében a polgármester fogja alkalmazni. Ezzel biztosítani kívántam azt, hogy a főváros gazdasági élete szempontjából ezeknek a fontos állásoknak betöltésénél a felelősség fokozottabban érvényesüljön, másrészt hogy az üzemek vezetőinek kiválasztásánál a pártpolitikai befolyások kikapcsoltassanak és kizárólag a szakszempontok legyenek az irányadók. A törvényjavaslat értelmében úgy a kereskedelmi társaság alakjában vezetett üzemek, mint a többiek az üzletvitel szempontjából ellenőrzés alá vehetők, amennyiben a kormány működésüket kormánybiztos útján ellenőriztetheti. Akkor ugyanis, amikor a székesfővárosnak aránylag kisebb fontosságú vagyoni ügyei a törvény szerint kormányhatósági jóváhagyást igényelnek, nem tartható fenn az a rendszer, hogy az üzemek nagyarányú üzleteket köthessenek minden felügyeleti ellenőrzés nélkül. Gondoskodni kellett tehát arról, hogy a kormányhatósági felügyelet az üzemeknél is érvényesíthető legyen. Végül rá kell térnem a törvényjavaslatnak egy átmeneti jellegű, de rendkívül fontos részére. A Budapest székesfőváros közigazgatásában, különösen pedig a háztartásában és üzemi gazdálkodásában mutatkozó rendellenességek, amelyek a közönség és a sajtó kritikáját is magukra hívták, a kormányt már régóta foglalkoztatják. A 33-as bizottság által kiküldött 6-os albizottság a főváros 1932. évi költségvetésére nézve többek között a következő megállapításokat tette : ».... bár a székesfőváros 1932. évi költségvetése normális viszonyok között kellő takarékossággal összeállítottnak volna tekinthető, ennek a költségvetésnek az összeállításánál nem vétettek figyelembe a mai egészen rendkívüli viszonyok, amelyekkel költségvetésének összeállításánál a székesfővárosnak is számolnia kellett volna .... Nemcsak a személyi járandóságok, hanem az egyéb kiadások terén is igen messzemenő megtakarítások lehetősége mutatkozik az esetben, ha a székesfőváros háztartásának berendezésénél olyan mértékben számol a mostoha gazdasági viszonyokkal, mint amilyen mértékben ez az 1932/1933. állami költségvetés összeállítása alkalmával 'megtörtént.... A székesfőváros háztartási alapjának 'költségvetésére vonatkozólag mondottak fokozott mértékben állanak a székesfőváros üzemeinek költségvetésére nézve....« Habár a székesfőváros azóta kiadásait lényegesen apasztotta, köztudomású, hogy a főváros közigazgatásának, intézményeinek és üzemeinek szervezete még ma is túlméretezett és a fizetések is az egész vonalon jelentékenyen magasabban vannak megállapítva, mint a hasonló állást betöltő állami alkalmazottaknál. A székesfőváros törvényhatósági bizottsága az 1934. évi költségvetést körülbelül 10 millió P hiánnyal zárta. Ez a hiány azonban csak feltételezett és mértéke attól függ, hogy az előirányzott bevételek tényleg befolynak-e. Be ettől függetlenül a költségvetés hiánya az 1934. évben ténylegesen jelentékenyen magasabb lesz, mert a főváros nem gondoskodott az 1932. *évi 2,118.000 P zárszámadási pénztári hiánynak, a kórházi 18,000.000 P deficit törlesztési részletének és a Vásárpénztár rt. 3,730.000 P-t kitevő 1929. évi veszteségének fedezéséről.
