Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-709. Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 19301:XVIII.törvénycikk egyes rendlekezéseinek módosításáról

709. szám. 229 választmány nem tisztviselő tagja is megőrizni köteles. (7) A törvényhatósági bizottság az üzemi választmány nem tisztviselő tagjai részére, az üzem terhére, ülésenkint járó jelenléti díjat állapíthat meg ; a jelenléti díjak összege a törvényhatósági bizottság által a költségvetésben erre a célra megállapított évi összeget meg nem haladhatja. (8) Az üzemi választmány az üzemvitel tekintetében tanácsadó és véleménynyilvánító testület mind az üzemvezető, mind a polgármester, mind a törvényhatósági bizottság irányában. Tanácsát, véleményét szótöbbséggel hozott határozattal adhatja meg; szavazategyenlőség esetében az elnök szavazata dönt. Határozat akár szóval, akár írásban közölhető. (9) Az üzemvezető köteles a választmánynak minden felvilágosítást megadni, amely szükséges, hogy a választmány az üzemvitelről általánosságban vagy az üzem körébe tartozó egyes ügyekről tájékozódjék. Evégből a választmány elnöke és tagjai az ülésen az üzemvezetőhöz kérdést intézhetnek s a választmány az üzemvezetőtől írásbeli jelentést kérhet. (10) A belügyminiszter a nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzemek felett felügyeleti jogkörét kormánybiztos útján gyakorolja. (11) A kormánybiztosnak jogában áll az üzemi választmány ülésein jelen lenni és- minden felvilágosítást megkövetelni, amely feladatának teljesítéséhez szükséges. (12) A kormánybiztosnak a felügyelet gyakorlására szükséges betekintést az üzem üzletvitelébe meg kell engedni. A kormánybiztosnak az ebben a minőségében tudomására jutott adatokat hivatali titokként kell megőriznie. (13) A kormánybiztos a törvényhatósági bizottságnak, polgármesternek, az Üzemvezetőnek vagy más intézkedő szervnek jogszabályba, az állam vagy a főváros érdekeibe ütköző vagy az Üzemi szabályzattal ellentétes határozata vagy intézkedése ellen óvást emelhet. (14) A kormánybiztos óvásának az említett határozat vagy intézkedés végrehajtására halasztó hatálya van. A határozatot vagy intézkedést •— a polgármesternek az ügyre vonatkozó javaslatával együtt — 24 óra alatt a belügyminiszter döntése alá kell bocsátani. A belügyminiszter három nap alatt dönteni köteles ; ha a belügyminiszter döntését ez alatt az idő alatt a társasággal nem közli, a határozat végrehajtható.« 20. §. Az 1930: XVIII. t.-c. 90. §-ának helyébe a következő szöveg lép: »(1) Nem kereskedelmi társaság alakjában működő üzem élén a polgármester által alkalmazott üzemvezető (vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató) áll. (2) Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott szolgálati jogviszonyai tekintetében az ipari, illetőleg kereskedelmi alkalmazottakra fennálló jogszabályok irányadók, amennyiben az üzemre fennálló szolgálati, illetményés nyugdíjszabályzat nem rendelkezik. Az ilyen szabályzat a belügyminiszter jóváhagyása alá tartozik. (3) Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott sem saját részére, sem harmadik személy részére, sem közvetlenül, sem közvetve kereskedelmi üzletek kötésével vagy közvetítésével üzletszerűen nem foglalkozhatik. Üzemvezető a polgármester engedélye nélkül, egyéb üzemi alkalmazott az üzemvezető engedélye nélkül semmiféle mellékfoglalkozást nem folytathat. (4) Ugyanabban az üzemben egyidejűleg üzemvezetők (vezérigazgató, ügyvezető igazgató, igazgató stb.) nem lehetnek azok, akik egymásnak egyenes vagy unokatestvérig bezárólag oldalági rokonai vagy ilyeneknek házastársai. Azok az üzemi alkalmazottak pedig, akik az illető üzemnél működő valamely üzemvezetőnek vagy egymásnak egyenes vagy unokatestvérig bezárólag oldalági rokonai vagy ezek-