Képviselőházi irományok, 1931. IX. kötet • 688-723. sz.

Irományszámok - 1931-709. Törvényjavaslat a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló 19301:XVIII.törvénycikk egyes rendlekezéseinek módosításáról

230 709. szám. nek házastársai, nem teljesíthetnek olyan helyen szolgálatot, ahol egymásnak alá vannak rendelve vagy egyik a másik ellenőrzésére hivatott. (5) Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott jogkörét az üzemi szabályzat állapítja meg. Az üzemvezető és egyéb üzemi alkalmazott az üzemi szabályzatban megállapított vagy a polgármester által megszabott korlátozásokhoz alkalmazkodni köteles. Amennyiben azonban az üzemvezető vagy egyéb üzemi alkalmazott cégvezető vagy kereskedelmi meghatalmazott, jogkörére harmadik személyekkel szemben a kereskedelmi törvény rendelkezései irányadók. (e) Az üzemvezető felelősségét nem szünteti meg az, hogy az üzemi választmány tanácsa vagy véleménye szerint járt el vagy hogy intézkedéseit felettes hatósága tudomásul vette, illetőleg javaslataihoz hozzájárult. 21. §. Az 1930 : XVIII. t.-c. 91. §-a helyébe a következő szöveg lép : »(1) A székesfőváros üzemet vagy egyéb vállalatot magánosokkal közösen csak olyan feltétel mellett létesíthet vagy tarthat fenn, hogy abban a felénél nagyobb érdekeltsége biztosítva legyen. Már fennálló üzembe vagy vállalatba is csak ezzel a feltétellel léphet be. Ez alól a rendelkezés alól a belügyminiszter indokolt esetben kivételesen felmentést adhat. (2) Készvénytársaság alakjában üzemet létesíteni vagy fenntartani csak a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve megadott hozzájárulásával szabad. (3) A székesfőváros a jelen szakasz hatálya alá tartozó üzemeknél a tagsági, illetőleg részvényesi jogokat a törvényhatósági bizottság által kiküldött megbízott vagy megbízottak útján gyakorolja. Ezeknek az üzemeknek igazgatóságában (ügyvezetőségében) és felügyelőbizottságában a székesfővárost az üzem közgyűlése által a törvényhatósági bizottság, illetőleg a polgármester kijelölése alapján megválasztott igazgatósági (ügyvezetőségi), illetőleg felügyelőbizottsági tagok képviselik. A polgármester egy-egy tagsági hely betöltésére nevez meg jelöltet. (4) A megbízottaknak az igazgatósági (ügyvezetőségi) és a felügyelőbizottsági tagoknak a polgármester állásfoglalásuk tekintetében általánosságban vagy esetenkint utasítást adhat. A megbízatások megszüntetése és esetleges pótlása iránt —- az előző bekezdés rendelkezésének szem előtt tartásával —« a törvényhatósági bizottság, illetőleg a polgármester bármikor intézkedhetik. (5) A (3) bekezdésben említett megbízottra, igazgatósági (ügyvezetőségi) és felügyelőbizottsági tagra a polgármestertől kapott utasítás kötelező. A megbízott igazgatósági (ügyvezetőségi) és felügyelőbizottsági tagok ebben a minőségükben a rendes kereskedő gondosságával kötelesek eljárni. Ha a most említett személyek megbízatásuk határain túlmennek, vagy ha ezen minőségükben nem a rendes kereskedő gondosságával járnak el, az okozott kárért egyetemlegesen felelősek. (Ö) A belügyminiszter a kereskedelmi társaság alakjában működő üzemek felett felügyeleti jogkörét kormánybiztos útján gyakorolja. (7) A kormánybiztosnak jogában áll a közgyűlés, az igazgatóság, a végrehajtóbizottság és a felügyelőbizottság üléséin jelen lenni és minden felvilágosítást megkövetelni, amely feladatának teljesítéséhez szükséges. (8) A kormánybiztosnak a felügyelet gyakorlására szükséges betekintést a társaság üzletvitelébe meg kell engedni. A kormánybiztosnak az ebben a minőségében tudomására jutott adatokat hivatali titokként kell megőriznie. (9) A kormánybiztos a közgyűlésnek, az igazgatóságnak, a végrehajtóbizottságnak és a felügyelőbizottságnak jogszabályba vagy az alapszabályokba, úgyszintén az állam vagy a főváros érdé-