Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-643. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről" szóló 630. számú törvényjavaslat tárgyában

312 643. szám. nincs. A képviseleti közgyűlési tagság elvesztéséről szóló értesítés ellen, kézhezvételtől számított nyolc nap alatt, a tag halasztó hatályú előterjesztéssel élhet a kamara választmányához, amely végérvényesen dönt. A választmány döntése során az igazoló bizottságnak az igazolást megtagadó határozatát is felülbírálhatja.» A 10—13. §-o k a t a bizottság változatlan szöveggel fogadta el. A 14. §-t a következő teljesen új szövegezésben tette magáévá a bizottság, amely az eredetitől annyiban tér el, hogy két bekezdésből áll, melyek közül a második bekezdés a kamarai tisztviselővel szemben követendő eljárást emeli ki és ezt külön szabályozza : «Az a kamarai tag, aki a reá kivetett és a naptári év befejezéséig esedékessé vált kamarai tagdíjat (illetményt), vagy országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékot a naptári év végéig meg nem fizette, a következő évben semmiféle kamarai választásban, közgyűlésen és választmányi ülésen nem vehet részt, kamarai tisztviselővé, a választmány tagjává vagy képviseleti közgyűlési kiküldötté nem választható és a kir. Kúria ügyvédi tanácsába tagul nem jelölhető, még akkor sem, ha fizetési kötelezettségének utólag eleget tett. Ez a kizáró ok nem áll fenn, ha a kamarai tagot halasztás illeti meg a jelen törvény 16. §-a vagy más jogszabály értelmében a kamarai tagdíjnak (illetménynek) vagy országos ügyvédi gyám- és nyugdíj intézeti járuléknak vagy ezek egy részének megfizetése tekintetében. Ha a kamarai tag, akivel szemben az előző bekezdés szerint kizáró ok áll fenn, a kamara tisztviselője, a választmány őt ajánlott levélben felhívja, hogy fizetési kötelességének 15 nap alatt tegyen eleget. Ennek a határidőnek eredménytelen elteltével a tisztviselőt úgy kell tekinteni, mint aki tisztviselői állásáról lemondott; utódjának megválasztása, illetőteg helyettesítése iránt ennek megfelelően haladék nélkül intézkedni kell, a kamarai tisztviselő azonban utódjának megválasztásáig vagy helyettesének kijelöléséig az ügykörével kapcsolatos tennivalókat ellátni köteles.» A 15. §-t a bizottság a következő új szövegben fogadta el, amely lényegileg alig tér el az eredetitől: «Az ügyvédi rendtartás tárgyában alkotott 1874: XXXIV. t.-c. 24. §-a helyébe — az 1907 : XXIV. t.-c. 4. §-a 2. bekezdésének hatályon kívül helyezésével — a következő bekezdésekben foglalt rendelkezések lépnek. Nem választható a kamarai tag kamarai tisztviselővé, a választmány tagjává vagy képviseleti közgyűlési kiküldötté, ha bűntett miatt vagy az állami és társadalmi rend .ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt előzetes letartóztatásban, vizsgálati fogságban van, vagy vád alá van helyezve, avagy ily cselekmény miatt ellene főtárgyalást tűztek ki, vagy ha hivatalvesztés (1878 : V. t.-c. 55. §-a), vagy az ügyvédség elvesztését (1878 : V. t.-c. 484. §-a) kimondó jogerős büntetőbírói ítélet vagy ellene pénzbírságot kiszabó vagy felfüggesztést vagy elmozdítást kimondó fegyelmi bírói ítélet hatálya alatt (1874: XXXIV. t.-c. 70. §-ának 2., 3. és 4. pontja és 102. §-ának 1. bekezdése), vagy az ügyvédség gyakorlatától felfüggesztő fegyelmi bírósági határozat (1887 : XXVIII. t.-c. 4. §-a) hatálya alatt áll. Nem működhetik a kamarai tag mint kamarai tisztviselő, választmányi tag, vagy képviseleti közgyűlési kiküldött, ha ellene bűntett miatt, vagy az állami és társadalmi rend ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt vizsgálat van elrendelve, vád alá helyező határozatot hoztak vagy főtárgyalást tűztek ki, vagy ha szabadság vesztésbüntetését tölti (1878 : V. t.-c. 59. §-a), vagy ha fegyelmi vétség miatt — még nem jogerősen — elítélték, vagy az