Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-643. A képviselőház igazságügyi bizottságának jelentése "a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről" szóló 630. számú törvényjavaslat tárgyában

643. szám. 313 ügyvédség gyakorlatától felfüggesztő fegyelmi bírósági határozat (1887: XXVIII. t.-c. 4. §-a) hatálya alatt áll. Elveszti a kamarai tag kamarai tisztviselői állását, választmányi tagságát, vagy közgyűlési kiküldötti megbízatását, ha ellene a második bekezdésben emlí­tett büntetőbírói ítélet vagy fegyelmi büntetés jogerőre emelkedett.» Ez a szakasz tulajdonképpen az 1874 : XXXIV. t.-e. 24. §-ának s az ezt módosító 1907 : XXIV. t.-c. 4. §. 2. bekezdésének a kiépítése és természetes kiegészítése. Az új szakasznak második bekezdése a kamarai tag választható­ságának kizárásáról, a harmadik bekezdés a kamarai tisztviselő működésének felfüggesztéséről, a negyedik bekezdés pedig a kamarai tisztviselői állás, választ­mányi tagság, közgyűlési, kiküldötti megbízás elvesztéséről intézkedik. A második bekezdésnél ki kell emelni, hogy a jogkövetkezmény csak abban az esetben áll elő, ha a kamarai tag ellen olyan bírói eljárás van folyamatban a bekezdésben felsorolt bűncselekményekre vonatkozólag, amely legalább is előzetes letartóztatást, vizsgálati fogságot vont maga után vagy az illető vád alá helyeztetett, avagy végül ellene főtárgyalás tűzetett ki. A 16. §-t a bizottság az alábbi teljesen új szövegben tette magáévá, amennyiben a 14. §. enyhítéseképpen kimondta, hogy ha az az ügyvédi kamarai tag, aki 1933. évi december hó 31. napjáig esedékes volt kamarai tagdíjait vagy országos ügyvédi gyám- és nyugdíjintézeti járulékait 1934. évi január hó 1. napjától kezdődő öt év alatt öt egyenlő részletben, még pedig kamatmen­tesen pontosan megfizeti, a 14. §-ban meghatározott kizárásban nem része­síthető : «Az ügyvédi kamara tagja az 1933. évi december hó 31. napjáig esedékes kamarai tagdíjának (illetményének) vagy országos ügyvédi gyám- és nyugdíj­intézeti járulékának hátralékait (tőke, kamat, költség) az 1934. évi január hó 1. napjától kezdődő öt év alatt öt egyenlő részletben fizetheti meg. Ezeket a részleteket minden év első negyedében kell megfizetni. A kellő időben törlesztett hátralékok után késedelmi kamat nem jár. Amíg a tag az előző bekezdés szerint esedékes részleteket megfizeti, az 1934 évet megelőző hátralékok miatt a jelen törvény 14. §-ában meghatározott ki­záró ok reá nézve nem áll fenn.» Az új 17. §. teljesen megfelel a régi 16. §-nak. Ennélfogva javasolja az igazságügyi bizottság a t. Képviselőháznak, hogy a törvényjavaslatot a bizottság szövegezésében úgy általánosságban, mint részleteiben elfogadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a képviselőház igazságügyi bizottságának 1933. évi novem­ber hó 15. napján tartott ülésében. Váry Albert s. &., Östör József s. Jc., az igazságügyi bizottság h. elnöke. az igazságügyi bizottság előadója. Képv. iromány. 1931—1936. VIII. kötet. •iO

Next

/
Oldalképek
Tartalom