Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-634. A képviselőház pénzügyi bizottságának jelentése "a gazdatartozások rendezésével kapcsolatos hitelműveletekről, valamint eges közmunkák költségeinek fedezéséről" szóló 623. számú törvényjavaslat tárgyában

(2) A jóváírással az adós tartozása a hitele zövel szemben kielégítést nyer. Ezt a kielégítést a hitelező nem utasíthatja vissza. (3) Ha azonban a védett birtok nagyobb fogyasztóközpont környékén a pénzügyminiszter által a földmivelésügyi miniszterrel egyetértve meghatározott körzetben fekvő kertgazdaság, vagy más különös jövedelmet hajtó belterje*» gazdaság, a követelésnek könyvadóssággá átalakítását a hitelező nem köteles elfogadni. (4) A hitelező követelésének könyvadóssággá átalakítását akkor sem köteles elfogadni, ha a gazdaadósnak' oly kezese vagy egyetemleges adóstársa van, akivel szemben a követelés ily átvállalásának nincs helye. Az ily követelésnek a kezestől, vagy egyetemleges adóstárs tói történt behajtása után a kezesnek, vagy adóstársnak a gazdaadós elleni visszkereseti követelése tekintetében az állami adósságként átvállalásnak akkor is helye van, ha a kezes vagy adóstárs nem hitelintézet. 29. §. A kamathozzájárulási alapnak a szükségnek megfelelő kiegészítéséről, úgyszintén a tőketörlesztési és a téherrendezési alap létesítéséről a pénzügyminiszter törvényhozási felhatalma zással hitelmüvelet utján gondoskodik s a ren delkezésre álló fedezethez mérten a jelen fejezetben meghatározott juttatások feltételeit és -mértékét módosíthatja. 30. §. (1) A jelen fejezetben meghatározott pénz ügyi rendelkezések foganatosítása végett szükséges eljárást — ideértve a juttatások előfeltéte lei meglétének megállapítását és az eljáró .szervek kijelölését is — az érdekelt miniszterekkel egyetértve a pénzügyminiszter, a szükségesnek mutatkozó büntető rendelkezéseket pedig a minisztérium külön rendelettel határozza meg (2) A jelen fejezet rendelkezései alapján az államkincstárral szemben bírói utón érvénye sithetö követelés sem az adóst, sem a hitelezőt nem illeti meg. VII. FEJEZET. Vegyes rendelkezések. 31. §. (1) A tartozás behajtásának a jelen rendelet értelmében ideiglenes korlátozását nemcsak a személyes adós, hanem a kezes, az egyetem leges adóstárs és a nem személyes adós jelzálogtulajdonos is kérheti a saját védett birtoka, valamint a 9. §. (1) bekezdésében megjelölt ingóságai tekintetében, ha saját személyére nézve a rendeletben meghatározott előfeltételeknek megfelel. (2) Nem készfizető kezesség esetében a kezest nem fosztja meg a sortartás kifogásától az, hogy a követelés behajtása végett ^ főadós ellen a jelen rendelet alkalmazása folytan egyelőre nem lehet eljárni. 9 32. §. Nincs helye a jelen rendelet alkalmazásának, ha az ingatlan tulajdonosa kereskedelmi társaság. 33. §. A jelen rendeletben az adósnak biztosított kedvezményekről előre lemondani nem lehet; az ilyen lemondás érvénytelen. 34. §. (Íj Az ingatlanok jelzálogi megterhelésének a jelen rendelet értelmében szükséges megállapításában a követelés fennálló tőkeösszege irányadó ; az ellenkező bizonyításáig a követelés bejegyzett összegét kell a követelés fennálló összegének tekinteni. A tőke összegéül a tőkének a kamathátralékkal növelt összegét (4. §. (2) bekezdése) kell számításba venni, ha a kamathátraléknak a tőkéhez csatolását a telekkönyvben feljegyezték. (2) A külföldi pénzértékben meghatározott követeléseknek pengőösszegre átszámításában a pénzügyminiszter további intézkedéséig a Magyar Nemzeti Bank által a külföldi kifizetések tekintetében az 1933. évi október hó 23 napjára megállapított középárfolyam (pénz- és áruárfolyam átlaga) irányadó. Ezeket a középárfolyamokat a gyakrabban előforduló külföldi pénzértékekre a jelen rendelet melléklete tartalmazza. (3) Az előbbi bekezdés nem irányadó, ha a jelzálogjog bejegyzésében, illetőleg a bejegyzés alapjául szolgáló, okiratban az átszámításnak más módja (pl. meghatározott átszámítási árfolyam, aranyzáradék) van megszabva^ (4) Ha a gazdaadósnak az 1. §. (1) bekezdésének 1. pontja alá eső több ingatlana van, az ingatlanok területét, kataszteri tiszta jövedelmét, jelzálogos terheit össze kell számítani. Azokat a terheket, amelyek az adós több ingatlanára vannak bejegyezve, csak egyszer kell tekintetbe venni. (5) Ha valamely egyetemleges jelzálogjog más személy ingatlanát is terheli, az adós ingatlanára bejegyzett követelést egész összegében figyelembe kell venni. (6) Azokban az esetekben, amikor a rendelet szerint a kataszteri tiszta jövedelmet kell számítás alapjául venni, a kataszteri tiszta jövedelemnek koronában kifejezett összegét pengő összegnek kell tekinteni, 35. §. (1) A földbirtokrendezés során juttatott ingatlanokat, úgyszintén az ezeket terhelő megváltási árat és más hasonló természetű terheket a jelen rendelet alkalmazása szempontjából figyelmen kivül kell hagyni. (2) A földbirtokrendezés során földhöz jutottak részére nyújtott kedvezményekről, valamint a megváltott földek ellenértékének kifizetéséről szóló 3.200/1932. M.'E. számú ren-