Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-630. Törvényjavaslat a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről

630. szám. 199 Melléklet a 630. számú irományhoz. Indokolás „a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A magyar állam törvényhozása az 1874 : XXXIV. törvénycikkbe iktatott ügyvédi rendtartásban alkotta meg azt az ügyvédi önkormányzatot, amely lényegében ma is változatlanul fennáll és ugyanitt szabályozta, lényegében ugyancsak mindmáig fennálló módon, az ügyvédi hivatást. E törvénycikk III. fejezete szól az ügyvédi kamarákról; 17. §-a, amellyel a III. fejezet kezdetét veszi, azt a rendelkezést tartalmazza, hogy az ügyvédi kamarák számát, székhelyét és kerületét az igaz ságügy miniszter állapítja meg olyképp, hogy mindegyik kamara legalább 30 ügyvédet foglaljon magában és egy vagy több törvényszék kerületére terjedjen ki. E rendelkezés alapján kialakult szervezet szerint a mai Magyarország területén 18 ügyvédi kamara van, ezek közül a soproni, amely a legkisebb létszámú, az 1932. év végén 54 tagot foglalt magában, amivel szemben a legnagyobb létszámú budapesti ügyvédi kamarának az 1932. év végén 3191 tagja volt. E helyütt kívánom azt is kiemelni, hogy az 1874 : XXXIV. törvénycikk hatálybalépésekor a budapesti ügyvédi kamara tagjainak száma csupán 700 körül volt. A budapesti ügyvédi kamarának ilyen rendkívül nagy és megalakulásának időpontjához képest több, mint négyszeresen megnövekedett létszáma mellett a budapesti ügyvédi kamara közgyűlése az 1874: XXXIV. törvénycikk alapján fennálló szervezetében ma már nem felelhet meg az ügyvédi önkormányzat és hivatásképviselet valódi céljainak. Nehezen leküzdhető nehézségekbe ütköznék a kamara közgyűlése számára olyan helyiséget biztosítani, ahol a kamara valamennyi tagja jelen lehessen ; de még ha lehetne is ilyen célra megfelelő helyiséget találni, akkor is alig megoldható feladat többezer tagból álló közgyűlés helyes vezetése, ilyenen a tanácskozási rend fenntartása és annak biztosítása, hogy a határozatok a közérdeknek és a kar valódi többsége akaratának megfelelően, továbbá a valódi önkormányzat szellemében jöjjenek létre. Az utolsó évek tapasztalatai a most részletezett nehézségeket a gyakorlatban is igazolták. A 3000-et meghaladó taglétszámú budapesti ügyvédi kamara közgyűlésein mindenkor csak néhány száz ügyvéd jelent meg, a közgyűlés termében nem is jelenhetett meg