Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.
Irományszámok - 1931-630. Törvényjavaslat a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről
200 630. szám. több és így mindenkor fennállott az a lehetőség, hogy a közgyűlésen nem a kar valódi többségének, hanem adott alkalommal jelenlévő többségének akarata érvényesül és ennek megfelelő határozat jön létre. Ismételten hozzám intézett felterjesztések tanúsága szerint a budapesti ügyvédi kamara választmánya maga is helyesen ismerte fel ezt a visszás helyzetet. Ez a kamara az 1932. év december hóban levelezőlapon tagjaihoz is kérdést intézett arra nézve, hatályban kívánják-e tartani az ügyvédi kamarai közgyűlésnek fennálló rendszerét vagy e helyett képviseleti alapon megalakítandó, vagyis olyan közgyűlést kívánnak-e, amelyen a kamara valamennyi tagja helyett ezek sorából választott kiküldöttek vesznek részt. A fentemlített válaszos levelezőlapon közöltek szerint a budapesti ügyvédi kamara választmánya számos ügyvédi szervezet és több kamarai tag részéről benyújtott indítvány alapján 1932. évi november hó 5. napján tartott teljes ülésén hozott elvi határozatában már ki is mondotta, hogy a kamarai közgyűlés reformját tartja kívánatosnak. Hangsúlyozza ezenfelül a most ismertetett közlemény az indítványozóknak azt a felfogását és a választmánynak határozatban kifejezésre jutott azt az álláspontját is, amely szerint az ügyvédi kamara közgyűlésein az utóbbi évek során szerzett tapasztalatok igazolják, hogy a közgyűléseken a fennálló rendszer mellett a kar valódi akaratát nem lehet megállapítani, a határozathozatal pedig pártszempontok vagy tömeghangulat alapján vagy ad hoc véletlenül összeverődött többség által jön létre és a közgyűléseken olyan lárma és fegyelmezetlenség tapasztalható, hogy a közgyűlések lefolyása egyáltalán nem méltó a kar hagyományaihoz, a nehéz időkhöz és a hivatás komolyságához. A budapesti ügyvédi kamara választmányának a kar valamennyi tagjához intézett közleménye világosan kifejezésre juttatja a budapesti ügyvédi kamara választmányának a kérdésben elfoglalt említett álláspontját. A levelezőlapon hozzájuk intézett kérdésre a budapesti ügyvédi kamara tagjaitól 1932. évi december hó 15-ig, amelyet a választmány a válaszadás határnapjául jelölt meg, 2020 válasz érkezett. Ezekben a válaszokban kifejezésre jutott szavazatok közül 1261 az ügyvédi kamarai közgyűlés reformja mellett foglalt állást, 759 a közgyűlés fennálló rendszerének továbbra is megtartását kívánta. A budapesti ügyvédi kamara választmánya a most ismertetett szavazás eredményét felterjesztésben közölte velem. Az ekként megismert választmányi ülési határozat és szavazás megerősített abban a meggyőződésemben, hogy az ügyvédi kamara közgyűlése olyan nagy ügyvédi kamaránál, mint a budapesti, sürgős reformra szorul. A nagy taglétszámú ügyvédi kamarákban a képviseleti közgyűlés rendszerének megalkotásában látom azt a megoldást, amely nézetem szerint biztosíthatja azt, hogy a kamara közgyűlésén az ügyvédi kar akarata a valódi önkormányzat és a közérdek szellemének megfelelően érvényesüljön. Elgondolásom szerint ezen a képviseleti közgyűlésen az ügyvédi kamara valamennyi tagja helyett csupán a kamara tisztikarát, választmányi tagjait és a kamara tagjainak sorából választott kiküldötteket illetné meg a részvételi jog. Ilyen megoldásra útmutatást tartalmaz a nagy taglétszámú szövetkezetek közgyűléséről és a szövetkezeti üzletrészek névértékének felemeléséről szóló 1923 : XXVI. t.-c. 1. §-ának az a rendelkezése, amely szerint a 10.000 tagot meghaladó létszámú szövetkezeteknél az alapszabályok úgy intézkedhetnek, hogy a szövetkezet közgyűlése a tagok által választott képviselőkből (kiküldöttekből) álljon, akik a közgyűlésen mindazokat a jogokat gyakorolhatják, amelyek a szövetkezeti tagok összességét a szövetkezet ügyei tekintetében megilletik.
