Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.
Irományszámok - 1931-630. Törvényjavaslat a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről
198 630. szám. 1.1. §» -A kamara minden tagjának joga van az ügyrendben meghatározott módozatok szerint a képviseleti közgyűlés tárgysorozatába felvétel céljából a kamara titkáránál írásbeli indítványt benyújtani. IV. Fejezet. A kamara tagjainak meghallgatása. 12. §. A kamara összes tagjainak részvételével értekezleteket tarthat. Az értekezlet csupán tanácskozik, de határozatokat nem hozhat. Az értekezletre vonatkozó részletes szabályokat az ügyrend állapítja meg. 13. §. A képviseleti közgyűlés, úgyszintén a választmány is a résztvevők szótöbbségével elhatározhatja, hogy valamely elvi vagy egyébként fontos kérdésben a kamara összes tagjainak állásfoglalását kéri. A kamara tagjai ilyenkor a feltett kérdésben írásbeli szavazás útján foglalnak állást. V. Fejezet. Kizáró okok. 14. §. Az a kamarai tag, aki a reá kivetett és a naptári év befejezéséig esedékessé vált kamarai illetményt, vagy országos ügyvédi gyám- és nyugdíj intézeti járulékot a naptári év végéig egészen vagy részben meg nem fizette, a következő évben semmiféle kamarai választásban, közgyűlésen, választmányi ülésen és kamarai értekezleten nem vehet részt, kamarai tisztviselővé, a választmány tagjává vagy képviseleti közgyűlési kiküldötté nem választható és a kir. Kúria ügyvédi tanácsába tagul nem jelölhető, még akkor sem, ha fizetési kötelezettségének utólag eleget tesz. 15. §. Az ügyvédi rendtartás tárgyában alkotott 1874: XXXIV. t.-c. 24. §-a helyébe — az 1907 : XXIV. t.-c. 4. §-a 2. bekezdésének hatályon kívül helyezésével — a következő rendelkezések lépnek : . Kamarai tisztviselővé, a választmány tagjává vagy képviseleti közgyűlési kiküldötté nem választható a kamarai tag, ha bűntett miatt vagy az állami és társadalmi rend ellen vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt előzetes letartóztatásban, vizsgálati fogságban van vagy vád alá van helyezve avagy ily cselekmény miatt ellene főtárgyalást tűztek ki, vagy akit bűntett vagy az említett vétség miatt jogerősen elítéltek, vagy aki fegyelmi büntetés hatálya alatt (1874 : XXXIV. t.-c. 102. §. 1. bek.) áll. A kamarai tag, ha ellene bűntett miatt vagy az állami és társadalmi rend ellen, vagy nyereségvágyból elkövetett vétség miatt bírói eljárás van folyamatban, vagy ha szabadságvesztésbüntetését tölti, mint kamarai tisztviselő, választmányi tag vagy képviseleti közgyűlési kiküldött nem működhetik. Akit a második bekezdésben említett bűncselekmény miatt jogerősen elítéltek, elveszti kamarai tisztviselői állását, választmányi tagságát vagy közgyűlési kiküldötti megbízását. VI. Fejezet. Hatálybaléptető rendelkezés. 16. §. Ezt a törvényt a m. kir. igazságügyminiszter hajtja végre s egyszersmind a törvény hatálybalépésének napját és az esetleg szükséges átmeneti szabályokat rendelettel megállapítja. Budapest, 1933. évi október hó 24. napján. Dr. Lázár Andor s. k., m. kir. igazságügyminiszter.