Képviselőházi irományok, 1931. VIII. kötet • 569-687. sz.

Irományszámok - 1931-630. Törvényjavaslat a nagy taglétszámú ügyvédi kamarák közgyűlésére, valamint az ügyvédi kamarai választójogra és tisztségekre vonatkozó rendelkezésekről

630. döttek száma azonban nem haladhat meg kétszázötvenet. Ha a kamarai tagok száma tízzel nem osztható, a maradék nem jön figyelembe. A közgyűlési kiküldöttek választása titkos szavazással, lajstromos és arányos választási rendszer szerint, a lajstromokat tartalmazó szavazólapok útján megy végbe. A választást a lajstromok ajánlása előzi meg. 5. §. A kamara tisztviselőinek, választmányi tagjainak és a közgyűlési kiküldötteknek választása alkalmával a szavazásban részvétel a képviseleti közgyűlés rendszerére áttért kamarákban kötelező. Azt a kamarai tagot, aki a szavazást elfogadható ok nélkül elmulasztj a, a választmány öt pengőtől húsz pengőig terjedhető pénzbírsággal sújtja. A pénzbírságot a kamara segélyalapja javára kell fordítani. Pénzbírságot kiszabó határozat ellen nincsen helye jogorvoslatnak. 6. §. A közgyűlési kiküldöttek választására, valamint az időközben kivált közgyűlési kiküldöttek pótlására vonatkozó s az ezekkel kapcsolatban szükséges rendelkezéseket tartalmazó választási eljárási szabályzatot az igazságügyminiszter rendelettel állapítja meg. III. Fejezet. Képviseleti közgyűlés. 7. §. A képviseleti közgyűlés a kamara tisztviselőiből, a választmányi tagokból és a közgyűlési kiküldöttekből áll. A kamara többi tagját a képviseleti közgyűlésen részvételi jog nem illeti meg. A képviseleti közgyűlés nyilvános, a hallgatóság azonban csak a tanácskozó helyiségtől elkülönített helyen foglalhat helyet. 8. §. A képviseleti közgyűlést minden egyes tagjának (7. §.) megküldött külön meghívóval kell összehívni. Ha a képviseleti közgyűlés a kitűzött napon nem fejezhető be, az elnök határozza meg és a képviseleti közgyűlésen szóval közli a folytatás idejét és heszám. 197 lyét. Ilyen esetben meghívókat nem kell küldeni. 9. §. Ha a közgyűlési kiküldött, vagy a választmányi tag három egymást közvetlenül követő képviseleti közgyűlésről igazolás nélkül távolmarad, képviseleti közgyűlési tagságát, a választmányi tag pedig egyúttal választmányi tagságát is elveszti. A tag az elmulasztott képviseleti közgyűlés napjától számított nyolc nap alatt a kamara elnökénél igazolással élhet. Az igazolás kérdésében a kamara elnöke végérvényesen határoz s az igazolás megtagadása esetében erről a tagot írásban értesíti. A harmadik — igazolás nélkül — elmulasztott képviseleti közgyűlés napját követő nyolc nap elteltével a kamara elnöke írásbeli határozatban közli a mulasztó taggal, hogy képviseleti közgyűlési tagsága a jelen §. értelmében megszűnt. B határozat ellen kézhezvételétől számított nyolc nap alatt a tag halasztó hatályú előterjesztéssel élhet a kamara választmányához, amely végérvényesen dönt. Választmányi tag igazolására vonatkozó határozathozatalban az érdekelt választmányi tag nem vehet részt. A kamara tisztviselője ellen a képviseleti közgyűlés igazolatlan elmulasztása miatt fegyelmi eljárásnak van helye. 10. §. Évenkint az év első negyedében rendes képviseleti közgyűlést kell tartani; ennek összehívásáról a kamara elnöke gondoskodik. Rendkívüli képviseleti közgyűlést az elnök bármikor összehívhat, a választmány határozata vagy ötven közgyűlési tagnak a tárgysorozat megjelölése mellett előterjesztett kérelme alapján pedig összehívni köteles. Az elnök a választmányi határozat vagy a szabályszerű kérelem átvételétől számított nyolc napon belül köteles a rendkívüli képviseleti közgyűlés öszszehívása iránt intézkedni.