Képviselőházi irományok, 1931. VII. kötet • 509-568. sz.
Irományszámok - 1931-511. A m. kir. kereskedelemügyi miniszer jelentése a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet 1932. évi XVI. egyetemes Értekezletén elfogadott egyezménytervezetekről és ajánlásokról
24 511. szám. * 1-ső melléklet az 611. számú irományhoz. EGYEZMÉNYTERVEZET A HAJÖK BERAKODÁSÁNÁL ÉS KIRAKODÁSÁNÁL ELFOGLALT MUNKÁSOK BALESET ELLENI VÉDELME TÁRGYÁBAN. (Felülvizsgálva 1932-ben.) A Nemzetek Szövetségének Nemzetközi Munkaügyi Szervezete egyetemes Értekezletre a Nemzetközi Munkaügyi Hivatal Igazgatótanácsa által Genfbe egybehivatván és 1932. évi április hó 12-én tizenhatodik ülésszakára összeülvén, miután elhatározta, hogy elfogad különböző javaslatokat a hajók berakodásánál és kirakodásánál elfoglalt munkások baleset elleni védelme tárgyában, amely kérdés az ülésszak napirendjének negyedik pontja volt és miután elhatározta, hogy ezeket a javaslatokat nemzetközi egyezménytervezet formájába foglalja, elfogadja ezerkilencszázhuszonkilencedik évi június hó huszonegyedik napján a következő egyezménytervezetet, amely versaillesi szerződés XIII. részében és a többi békeszerződés megfelelő részeiben foglalt rendelkezések szerint a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet Tagjai által lesz megerősítendő : 1. cikk. A jelen egyezmény szempontjából: 1. a «munka» kifejezés jelenti és magában foglalja egészben vagy részben azt a munkát (müveletet), mely tengeri vagy belvízi hajó be- vagy kirakodására szükséges, ide nem értve a hadihajókat, bármely tengeri vagy belvízi kikötőben, dokkban, mólón (wharf), rakparton és minden hasonló helyen, ahol ily munka végeztetik; és 2. a «munkás» kifejezés vonatkozik valamennyi efajta munkánál elfoglalt személyre. 2. cikk. Medencén, mólón, rakparton vagy más hasonló helyen átvezető utak, melyeket a munkásoknak használniuk kell, hogy a munkák végzésére szánt munkahelyre jussanak vagy onnan eljöjjenek, továbbá a szárazföldön lévő összes munkahelyek olyan állapotban tartandók, mely az ott dolgozó munkásoknak kellő biztonságot nyújt. Nevezetesen, 1. minden szárazföldi munkahely és a legközelebbi közúttól azokhoz vezető fentemlített közlekedő utaknak veszélyes részei hatályos és veszélytelen világítással látandók el; 2. a mólókon és rakpartokon annyi helyet kell szabadon hagyni, amennyi a 3. cikkben említett közlekedő utakhoz való akadálytalan járást biztosítja ;