Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.
Irományszámok - 1931-444. Törvényjavaslat a Vegyes Döntőbíróság tárgyában 1932. évi november hó 12-én Rómában kelt magyar-olasz egyezmény becikkelyezéséről
42 444. szám. szintén tisztán előreláthatok, teljesen befejeződtek. Viszont a két államnak egymás állampolgáraival szemben eddig is tanúsított magatartása biztosíték arra nézve, hogy az államok részéről jogsértések a másik állam polgárainak javain a jövőben sem fognak történni. így e két állam, polgárainak a másik állam területén fekvő javai sorsának minden kockáztatása nélkül, megengedhette magának, hogy e döntőbíróság megszüntetéséhez hozzájárulhasson. A döntőbíróságok elé azonban nemcsak államok ellen, de az egymással szemben álló államok polgárainak egymás között folyó magánjogi perei is tartoztak. A trianoni szerződés e kikötése a belső bíróságok elfogulatlansága iránt volt ellenséges állampolgárok egymásközötti pereiben közvetlenül a háború után táplált bizalmatlanságban lelte magyarázatát. E bizalmatlanság erősebben nyilatkozott meg a legyőzött államok, így Magyarország bíróságaival szemben. Ezért a trianoni szerződés rendelkezései következtében jóval több esetben volt magánosok közötti per a magyar bíróságok helyett, mint a győző államok bíróságai helyett a Vegyes Ddöntőbíróságokhoz vihető. E bizalmatlanság a belső bíróságok iránt elmúlt és nem is volt indokolt. Ezért a magánosok között a Vegyes Döntőbíróságok előtt folyó pereket soha nem is tekintettük a Vegyes Döntőbíróságok esetleges megszüntetése akadályának. Ily esetleg folyamatban lévő pereket illetőleg természetesen gondoskodni kell a Vegyes Döntőbíróság megszüntetése esetén azoknak a belső bíróságok előtt való folytathatóságáról. Ezt a szükséget szolgálja az egyezmény 3.-ik cikke. Ezentúl a magánosok között folyó perek további sorsa közelebbi megfontolást nem igényel. Másként áll ez az államok ellen folyó pereknél. Ha nem állott volna fenn az olasz viszonylatban az a helyzet, hogy néhány ily per kivételével a magyar-olasz Vegyes Döntőbíróság előtt az ily perek az évek hosszú során már mind befejezést nyertek, viszont a még folyamatban lévő néhánynak egyességi úton való befejezése iránt a tárgyalások már befejezés előtt állanak és a két államnak egymással való viszonyánál fogva annak a veszélye is kizártnak tekinthető, hogy ez államok jövőbeli magatartásukkal egymás polgárainak javaival szemben új perek indítására adnának okot, nem egyezhettünk volna bele a magyar-olasz Vegyes Döntőbíróság megszüntetésébe sem. Sőt így is a megszüntetésnek az a módja, melyet az egyezmény választott, különbözik attól a megszüntetési módtól, mellyel más államok között találkozunk, és amely abban áll, hogy mindegyik állam magára vállalja a saját állampolgárai által a másik állam ellen indított pereket. Á különbség rendkívül fontos és lényeges, mert a magyar-olasz viszonylatban választott megszűnési mód mellett mindegyik állam magára vállalja ugyan a saját polgárai által a másik állam ellen intézett és még be nem fejezett pereknek egyességi úton való elintézését, de az evégből szükséges összegeket az az állam, mely ellen a per indítva volt, bocsátja a sajátjából a másik állam rendelkezésére. E különbség által el van kerülve, hogy a döntőbíróságnak a magyar-olasz viszonylatban való megszüntetése káros precedens lehessen más viszonylatainkra. Az egyezmény kiegészítéséül szolgáló jegyzőkönyvet is törvénybe kell iktatni, mert az egyezmény indokai voltaképpen a jegyzőkönyvből tűnnek csak ki. Az egyezmény a jegyzőkönyvvel együtt olvasva más jelentőséget nyer. Budapesten, 1932. évi december hó 12. napján. Dr. Imrédy Béla s. k., m. kir. 'pénzügyminiszter.
