Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-501. Törvényjavaslat a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról

501. szám. 319 folytán rokkanttá vált és e címen a jelen törvény hatálybalépésekor már ellátásban részesült személyt, amennyi­ben szolgálatát nem a hivatásos állo­mányban teljesítette ; b) a volt m. kir. honvédségnél, a volt cs. és kir. közös hadseregben, vagy a volt haditengerészetnél, de nem a hiva­tásos állományban magyar állampol­gárként szolgálatot teljesített és utóbb német állampolgárrá vált személyt, ha a 2. §. A) pontja szerint hadi­rokkanttá vált; c) a b) pontban említett személynek a 2. §. B), C) és E) pontban meghatá­rozott hátramaradottait, illetőleg hoz­zátartozóit még abban az esetben is, ha a német állampolgárságot az ő halála után szerezték meg ; d) a 2. §. B) a) pontjában meghatá­rozott körülmények között meghalt magyar állampolgárnak legkésőbb a halálát követő tíz hónapon belül német állampolgárnőtől házasságon kívül szü­letett és anyja állampolgárságát kö­vető gyermekét, ha köztudomású, hogy az elhalt férfi a gyermek atyja volt. (2. §< C) b) pont.) (2) Az első bekezdés b) 9 c) pontjai­ban felsorolt személyeknek a járadékra, jogokra és egyéb előnyökre a viszonos- * ság feltétele mellett is csak abban az esetben van igényük, ha a magyar állampolgárságuk megszűnését közvet­lenül megelőző időben Magyarország­nak a trianoni békeszerződéssel meg­Budapest, 1933. évi február hó 22-én. állapított területén volt községi illető­ségük, a d) pontban említett gyermek­nél pedig akkor, ha ugyanez a feltétel az atyára nézve állott fenn. ' Hatálybaléptetés. 45. §. (1) A jelen törvényen alapuló jogcímeken a törvény szerint megálla­pítható járadékokon, járadéksegélye­ken (8. §.) és egyéb hadigondozási el­látásokon felül senki sem tarthat igényt sérülési (sebesülési) pótdíjra, vagy bár­minő egyéb ellátásra. (2) Ez a törvény a járadékok, pótlé­kok, járadéksegélyek és egyéb pénz­beli ellátások igénylésére, megállapí­tására, összegére és kiutalására vonat­kozó rendelkezések tekintetében 1933. évi július hó első napján, egyéb ren­delkezései tekintetében pedig kihirde­tésének napján lép hatályba. Hatályba­lépésével a jogszabályoknak mindazok a rendelkezései, melyek e törvény ren­delkezéseivel megegyeznek vagy ellen­keznek, hatályukat vesztik. Különö­sen hatályukat vesztik az 1922 : XVII. törvénycikk 28. §-ának második be­kezdésében, az 1923 : XXXII. törvény­cikk 14. §-ában, úgyszintén a 2.700. 1922. M. E. számú, valamint az ezt kiegészítő, illetőleg módosító hadigon­dozási rendeletekben foglalt összes ren­delkezések. (3) E törvény rendelkezéseit a honvé­delmi miniszter, illetőleg vele egyetértő­leg az illetékes miniszterek hajtják végre. vitéz Gömbös Gyula s. k., a m. kir. honvédelmi minisztérium vezetésével megbízott m, kir. miniszterelnök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom