Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.
Irományszámok - 1931-501. Törvényjavaslat a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról
320 501. szám. 1-ső melléklet az 501. számú irományhoz. Indokolás „a hadirokkantak és más hadigondozottak ellátásáról" szóló törvényjavaslathoz. I. ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS. A régi területének, népességének és gazdasági erőforrásainak több mint kétharmadrészétől megfosztott magyar állam még ma is, több mint 14 évvel a világháború befejezése után, 220 ezer hadigondozottat tart nyilván és részesít ellátásban. Ez a szám kétségtelenné teszi, hogy a világháborúban résztvett nemzetek között aránylag a magyar hozta a legnagyobb véráldozatot * Az országnak azonban még a békekötés után is súlyos éveket kellett átélnie. A pénz romlása, később pedig az általános gazdasági válság úgyszólván lehetetlenné tette, hogy az állam állandósítson a hadigondozottak számára olyan pénzbeli ellátást, amely az elszenvedett veszteségeik százszázalékos kártalanításának, illetőleg pótlásának volna tekinthető. Más európai államok természetesen bőkezűbben gondoskodhatnak a háború áldozatairól, mert bővebben állanak rendelkezésre az anyagi eszközök és országuk népességéhez viszonyítva az ellátandó hadirokkantak, özvegyek és árvák száma is csekélyebb. Míg ilyen körülmények között Európának csaknem minden más háborút viselt állama törvényileg szabályozta a kérdést, Magyarországon még ma is a kormányrendeleteknek és miniszteri rendeleteknek bonyolult rendszere áll fenn. Ez egyrészről jogbizonytalanságot teremt, másrészről megnehezíti a hatóságok munkáját. De hátrányos magukra a hadigondozottakra is azért, mert nem érzik eléggé biztosítottnak azt az ellátást, amit tényleg kapnak. A kérdés törvényhozási rendezését azért sem lehet tovább halasztani, mert a jelenlegi jogállapot szerint új hadigondozási jogok még évtizedek múlva is a végtelenségig keletkezhetnek (például egy hadirokkantnak 40 év múlva születő gyermeke, ha az apa meghal, még 16 évig hadiárvának számít és ilyen ellátást kap), aminek végét kell vetni. Nyilvánvaló ugyanis, hogy ily sok idővel a háború befejezése után azokat, akik eddig ellátásban nem részesültek, már nem lehet a háború áldozatainak tekinteni s ennek megfelelően ellátásban részesíteni. Ezért a 23. §. (i) bekezdése kimondja, hogy e törvény hatálybalépése után hadigondozási pénzbeli ellátásra való új igényt érvényesíteni már nem lehet. Megjegyzendő,