Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.
Irományszámok - 1931-442. Törvényjavaslat a Román Királysággal 1932.évi június hó 16-án megkötött adóügyi egyezmények becikkelyezéséről
442. szám, 23 Article 1. Les Etats contractants s'engagent à se prêter assistance mutuelle pour le recouvrement des impôts, des taxes perçues pour le compte de l'Etat et des centimes additionnels prélevés en même temps que ces impôts ainsi que des droits de douane, des taxes de consommation et de l'impôt sur le chiffre d'affaires. Article 2. L'assistance s'applique aussi bien au principal qu'à l'accessoire des impôts, droits et taxes (frais, intérêts, amendes). Article 3. L'assistance ne peut s'appliquer qu'aux créances fiscales ayant force de chose jugée, selon la législation de chaque Etat, exception faite du cas prévu à l'article 11. Article 4. Le recouvrement d'une créance fiscale, envisagé aux articles précédents, aura lieu à la demande de l'Etat créancier (Etat requérant) adressée à l'Etat dont la juridiction s'étend sur la personne ou sur les biens du débiteur (Etat requis). Article 5. La demande de l'Etat requérant doit émaner de l'autorité suprême de son administration des finances, ou d'une autorité déléguée par elle, et être accompagnée d'un titre exécutoire certifié par cette autorité. Elle doit être adressée directement à l'autorité correspondante de l'Etat requis. L'autorité de l'Etat requérant attestera, en outre, que la créance a la force de chose jugée. L'Etat requis s'engage à reconnaître comme valable, sans autre examen, les créances ayant la force de chose jugée de l'Etat requérant. Article 6. L'Etat requérant fournira la traduction en langue française des documents transmis. Article 7. L'Etat requis est tenu de donner suite le plus tôt possible à la demande qui lui est adressée. Toutefois, il pourra s'y refuser, s'il estime ne pouvoir répondre à cette demande pour des raisons d'ordre public ou d'in1. cikk. A szerződő Államok kötelezik magukat, hogy egymást kölcsönösen támogatni fogják az Állam számára szedett adók, illetékek, valamint az ezen adókkal egyidejűleg szedett pótadók, továbbá a vámilletékek, a fogyasztási adók és a forgalmi adó behajtásánál. 2. cikk. A segély alkalmazást nyer úgy az adók és az illetékek tőkeösszegére, mint járulékaira nézve (költségek, kamatok, bírságok). 3. cikk. A segély csak azon kincstári követelésekre alkalmazható, amelyek jogerőre emelkedtek mindegyik Állam törvényhozása értelmében a 11. cikkben feltüntetett eset kivételével. 4. cikk. Az előző cikkekben megjelölt kincstári követelésnek behajtása a hitelező Állam (a megkereső Állam) kérelmére fog történni, amelyet azon Államhoz fog intézni, amelynek jogszolgáltatása kiterjed az adósnak személyére vagy javaira (megkeresett Állam). 5. cikk. A megkereső Állam kérelmét a pénzügyigazgatás legfőbb hatósága, vagy pedig egy általa kijelölt hatóság fogja kibocsátani egy, ezen hatóság által igazolt végrehajtási jogosítvány kíséretében. A kérvény a megkeresett Állam megfelelő hatóságához intézendő közvetlenül. A megkereső Állam hatósága egyúttal igazolni fogja, hogy a követelés jogerőre emelkedett. A megkeresett Állam kötelezi magát, hogy érvényesnek fogja elismerni, minden egyéb vizsgálat nélkül a megkereső Állam jogerős követeléseit. 6. cikk. A megkereső Állam fog gondoskodni az átküldött okmányoknak francia fordításáról. 7. cikk. A megkeresett Állam a legrövidebb idő alatt tartozik eleget tenni a hozzá intézett megkeresésnek. A végrehajtást azonban megtagadhatja, ha véleménye szerint a megkeresésnek eleget nem tehet közrendészeti vagy ál^