Képviselőházi irományok, 1931. VI. kötet • 441-508. sz.

Irományszámok - 1931-494. A képviselőház földmívelésügyi, igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a gazdasági munkaszerződéseken alapuló követelések védelmére szükséges rendelkezésekről" szóló 465. számú törvényjavaslat tárgyában

494. szám. 259 egyébként a gondos és lelkiismeretes gazdálkodónál a minimumra csökken. A gazdálkodónak ugyanis módja lesz a munkásvállalkozóval kötendő szerződésben a maga részére megfelelő biztosítékokat szerezni, a szerződés végrehajtásának ellenőrzése lehetőségét kikötni s így az őt érhető kockázatot a lehetőséghez képest lecsökkenteni. Az együttes bizottság általában indokoltnak ismerte el a javaslat elvi elgon­dolását, mely szerint a gazdálkodó felelős a gazdaságában szerződtetett munkás­vállalkozó által felfogadott munkavállaló járandóságaiért, ezt a felelősséget azon­ban a gazdálkodónak felügyeleti, ellenőrzési kötelességéből származtatja s annak nem kellő gondossággal ellátása esetére állapítja meg. Evvel a módosításával az együttes bizottság elvileg eltér a törvényjavaslat eredeti elgondolásától, amely készfizető kezességet állapít meg a gazdálkodó terhére a gazdaságában szerződött munkásvállalkozó által foglalkoztatott munkavállaló járandóságai erejéig, a javas­lat indokolása szerint ama puszta tény alapján, hogy «a gazdálkodó a gazdaságá­ban szükséges munkálatok elvégzését másra bízza.» Ez a jogalap, mint kötelezett­ség forrása a mi magánjogi jogrendszerünkben hiányzik. Helyesebbnek és indo­koltabbnak tartotta a bizottság az alapelgondolás, a készfizető kezesség elvének épségben tartása mellett azt oly jogalapból származtatni, amely a magánjogi jog­rendszerünkben eddig is megvolt s amely közelebb is áll a gyakorlati élethez, a gazdálkodó köteles gondosságából, felügyeleti kötelezettségéből. Ez okból felál­lítja a jogelvet, mely szerint «a gazdálkodó köteles ellenőrizni, hogy a gazdaságá­ban teljesítendő mező-, szőlő-, erdőgazdasági munkára szerződő munkásvállal­kozó az általa foglalkoztatott munkavállaló járandóságát a szerződésnek meg­felelően pontosan kiszolgáltassa.» Emez ellenőrzési kötelességének elmulasztásá­ból származtatja azután le a gazdálkodó készfizető kezességét. Aggályok merültek fel az együttes bizottság egyes tagjainál, vájjon a ren­delkezés nem fog-e a vállalkozó és a munkavállaló esetleges összejátszása révén a gazdálkodó megkárosításához vezetni, ennek lehetőségét azonban kizárj a az az általános jogelv, hogy a gazdálkodó a munkavállalóknak többért, mint amire a vállalkozóval kötött szerződésben kötelességet vállalt, nem felel. Helyesnek és indokoltnak találta az együttes bizottság általánosságban a javaslat ama rendelkezését, mely szerint az ingatlan szerzője közvetlenül felelős a korábbi tulajdonos ellen fennálló azokért a követelésekért, amelyek a gazdaság­ban állandóan alkalmazottaknak az ingatlanon a megelőző egy éven belül tényleg végzett gazdasági munkáján alapulnak. Ezt a jogvédelmet a bizottság indokoltnak tartja kiterjeszteni a gazdaságban alkalmazott idénymunkásokra is, akik nem valamely meghatározott munka elvégzésére, hanem az év meghatározott szaká­ban a gazdaságban felmerülő bármely munka elvégzésére legalább egyhónapi időtartamra vállalkoztak. Indokolatlannak tartotta azonban a bizottság a gazdasági munkások, dohány­kertészek, erdőmunkások és napszámosok, továbbá a földmunkások (kubikosok) felvételét azon okból, mert ezek munkabérelszámolása rendszerint hetenként tör­ténvén, módjukban van azt a volt tulajdonossal megejteni, ennek elmaradása esetében érdekeik megóvásáról az eddigi jogszabályok keretében gondoskodni. Indokoltnak tartotta az együttes bizottság azoknak a rendelkezéseknek a javaslatba való felvételét is, amelyek a gazdasági ingatlanok bírói árverésen való eladása, illetve kisajátítása esetére nyújtanak védelmet, illetve biztosítanak elő­nyös kielégítési lehetőséget a gazdaságban alkalmazott s a javaslatban felsorolt munkavállalók járandóságára. Az együttes bizottságban felmerült a kérdés, nem volna-e időszerű a javaslat rendelkezéseinek kiterjesztése az ingatlanfeldarabolás (parcellázás) útján létre­33*

Next

/
Oldalképek
Tartalom