Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.
Irományszámok - 1931-439. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1929/30. évizárszámadásairóül és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
486 439. szám. t.-c.-t csak az 1929/30. évi költségvetés összeállítása után hirdették ki, így a honvédlegénység végkielégítéséről a «Nyugellátások» címen kellett 961.365 P 72 f. erejéig gondoskodni. 6. A 2.000/1930. M. E. számú rendelettel a városoknak és községeknek az egyes lakáspénzosztályokba való besorozását 1930 május 1-től újból szabályozták, ennek folytán az 1929/30. költségvetési év mérlege szerint előállott 3,500.000 P fölösleget olyan tisztviselők részére folyósítottak, akik olyan III— IV. lakáspénzosztályba sorozott községekben és városokban laknak, amelyeket magasabb lakáspénz osztályba soroztak. A kereskedelemügyi miniszter az automobilizmus fejlődése folytán a közutakkal szemben támasztott fokozódó igényekre az utak építését erősebb ütemben kívánta eszközölni, miért is 10 év alatt végrehajtandó és 12 félév alatt kifizetendő kötelező jegyek alapján igénybe vett, vállalkozói hitelezés mellett az első három évben mintegy 54 millió pengőben számításba vett, összesen 1200 km állami út átépítését határozta el, továbbá a budapest—bécsi és budapest—siófoki állami közutak átépítését a vállalati összeg 60°/o-ának a munka befejezésétől számított 6 félév alatt egyenlő részletekben kifizetendő 127.792 P 41 f vállalkozó hitelezés mellett rendelte el. Tekintettel azonban arra, hogy az állami számvitelről szóló 1897 : XX. t.-c. rendelkezése értelmében kölcsönök, hitelműveletek, továbbá nagyobb és hoszszabb időre terjedő időre szóló szerződések csak a törvényhozás előzetes felhatalmazása alapján köthetők, a fenti két pontban vázolt útépítéssel kapcsolatos szerződésekhez előzetesen a törvényhozás nem járult hozzá, miért is a legfőbb állami számvevőszék erre vonatkozó bejelentését a törvényhozás elé terjesztjük. A kereskedelemügyi miniszter úr az államvasutaknak egyrészt az 1929/30. évi költségvetésben előirányzott, valamint az előző évről áthozott hitelmaradványok terhére eszközölt beruházásaira a Magyar Dunántúli Villamossági Rt.-tói 6, illetve 7.67%-os kamat mellett 11,000 000 P, a Magyar Általános Hitelbanktól és a Pesti Magyar Kereskedelmi Banktól a hivatalos kamatlábat 1%-kal meghaladó kamatláb mellett 5,255.000 dolláros váltókölcsönt vett fel, az Állami Legfőbb Számvevőszéknek erre vonatkozó jelentését az 1897 : XX. t.-c.-re hivatkozással a törvényhozással ezúton közöljük. Az 1929/30. évi zárszámadás leltári adatai ezúttal sem teljesek, az államvagyon részei közül a készpénzre, értékpap'rokra, állami adósságokra, a cselekvőés szenvedő hátralékokra vonatkozó adatok a zárszámadásban pontosan fel vannak tüntetve, míg az ingatlanok, ingóságok és hasznos jogok adatai hiányoznak. A hiányzó állami leltárak pótlására nézve az 1924/25. évi állami zárszámadások tárgyalása alkalmával a pénzügyminiszternek az az álláspontja, hogy ez csak a pengőértékre és számításra való tényleges áttérés és az áraknak kialakulása után lehetséges, immár bekövetkezett, miért is a Legfőbb Állami Számvevőszék, — különös figyelemmel arra, hogy az állami üzemek — ahol pedig a leltározással és értékbecsléssel járó munkálatok sokkal nagyobb terhet jelentenek, mint az állami közigazgatás egyes ágazatainál — a leltárakat a mérlegvalódiság szempontjából már régebben elkészítették, az állami leltárak mielőbbi kiegészítése iránt az 1924. augusztus havában megindított s a pénzügyminiszter előbbi álláspontja miatt szünetelt tárgyalásokat, amint azt az előző évek zárszámadásait kísérő jelentésekben is jelezte — ismételten folyamatba tette. Az így újból megindított tárgyalások folyamán a pénzügyminiszter az állami vagyonleltár elkészítését és vezetését az új számviteli törvény keretében új alapelvek alapján kívánja eszközölni. Ezeknek az alapelveknek a megállapítása végett a pénzügyminisztériummal
