Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.

Irományszámok - 1931-439. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1929/30. évizárszámadásairóül és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

439. szám. 487 és az Országos Takarékossági Bizottsággal folytatott hosszas tárgyalások után a pénzügyminiszter kilátásba helyezett egy olyan rendelkezés kiadását, ami az állami leltárak elkészítésére az 1880: LXVL t.-c. intézkedései értelmében az utasításokat meg fogja adni. Az alapok és alapítványok közül csak azoknak kezeléséről és vagyonálladékáról számol be a zárszámadás, amelyek pénzünk értékállandóságának kezdő időpontja, vagyis 1924. július 1. után keletkeztek, —• az ezt megelőző időkből származó alapok és alapítványok kezelési eredményei és vagyonmérlegei —- tekintettel arra, hogy ezeknek vagyona legtöbbnyire készpénzben, értékpapírokban, követelésekben volt elhelyezve, annyira elértéktelenedett, hogy a pénzügyminiszter, a Legfőbb Állami Számvevőszéknek azon megállapítása folytán, hogy a kormány kezelése alatt álló mintegy 1.400 alap és alapítvány tőkevagyona a devalváció folytán fillérekre zsugorodott össze, úgyhogy azok rendeltetésüknek egyáltalán nem felelnek meg s további fentartásukkal járó költségek nem állanak azok értékével arányban, — felhívta az egyes minisztériumokat, hogy a kezelésükben levő összes alapokat és alapítványokat további fentartásuk szempontjából tegyék beható vizsgálat tárgyává s annak eredményét a vagyoni állapotuk ismertetése mellett vele közöljék. A tárgyalások abban az irányban, hogy az állami és állami kezelésben levő alapok és alapítványok közül vagyonuk elértéktelenedésére tekintettel, melyek szüntetendők be, folyamatban vannak, de még nem fejeződtek be. Az 1929/30. évi zárszámadás előterjesztésénél a Legfőbb Állami Számvevőszék nem tudta az 1913. évi XXVI. t.-c-ben megállapított (márciusi) határidőt betartani, mert a pénzügyminiszter által beküldött zárszámadási anyag egyes részeire vonatkozólag hosszan elnyúló tárgyalásokat kellett folytatni, továbbá a népjóléti és munkaügyi minisztérium házi pénztárát nemcsak erre a számadási évre, hanem az ezt megelőző időkre vonatkozólag is, valamint ezen minisztérium fennhatósága alá tartozó egynémely intézmény több, mint másfél éves összes számadásait meg kellett vizsgálni, ezzel kapcsolatban nagyobbarányú helyszíni vizsgálatot is kellett tartani, amiatt ezen minisztérium zárszámadásának egybeállítására szolgáló anyag felülbírálatát és végleges megállapítását s ezzel együtt állami zárszámadás lezárását fel kellett függeszteni. Az 1925 : XXV. t.-c. alapján 1930 június 30-ig vertek ezüstből 39,286.177 P értékű 1 pengős, 10,000.516 P 2 pengős, 3,750.330 P 5 pengős, nikkelből 3,225.553 P értékű 10 filléres, 5,165.938 P értékű 20 filléres, 7,460.737 P értékű 50filléres, bronzból 320.000 P értékű 1 filléres, 1,680.000 P értékű 2 filléres érmét, amelyet néhány darab kivételével a Magyar Nemzeti Banknak forgalombahozatal végett kiadtak. A kedvezményes nyugdíjak, kegy díjak, nevelési járulékok, végkielégítések tételeit az egyes minisztériumok szabályszerűen megindokolták. A zárszámadásvizsgáló bizottság javasolja a t. Képviselőháznak, hogy az 1929/30. évi állami költségvetés és az azt kiegészítő külön törvények alapján engedélyezett hitelekkel szemben, az ezen számadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzatnélküli kiadásokat, kevesebb bevételeket, kölcsönöket, hitelműveleteket, egyéb eltéréseket, valamint, az idevonatkozó hiteleltérési kimutatásokat s a legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának az 1929/30. költségvetési évről összeállított zárszámadást és az erre vonatkozó jelentést tudomásul venni s a kormánynak a felmentvényt megadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a Képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának 1932. évi november 30-án kelt ülésében. Nánássy Andor s. k., a zárszámadásvizsgáló bizottság előadója. Dencz Ákos s. k., a zárszámadásvizsgáló bizottság elnöke.