Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.

Irományszámok - 1931-437. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1923/24. évi zárszámadásáról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről

437. szám. 369 cikkben említett kiadásokra használható fel. E célból az átfutó kezelés átszámítások számlája kiadási oldalán 698.5 milüárd K-t számoltak el. Az 1924 : IV. t.-c. alapján a népszövetségi főbiztos tiszteletdíjára és költségeire 851,100.097 K-t a szanálási kölcsön kibocsátási költségeire pedig 80,000.000 K-t utalványoztak. Az 1924 : IV. t.-c. felhatalmazása alapján átmenetileg felvett 20 millió svájci frank előlegkölcsön kamataira árfolyamkülönbözeteire és költségeire 7.495,050.269 K-t/ az 1924: VI. t.-c. alapján kibocsátott 5%-os kényszerkölcsön költségeire 805,587.266 K-t, az 1923 : XXXII. t.-c. rendelkezése szerint az egyes tárcákat terhelő kölcsönök végtörlesztésére és ezzel kapcsolatos kezelési költségekre 93,383.400 K 77 f-t utalványoztak. Szeged város árvízkárosultjainak adott kölcsönök biztosítására létesített tartalékalap az állam tulajdonába ment át s e címen 520.415 K 94 f-t bevételeztek. A m. kir. állami jegyintézet működésének befejezésével kiállított zárlati nyereség-veszteség számlán mutatkozó 278.307,137.610 K tiszta nyereséget bevételként elszámoltak. A pénzügyminiszter az 1923 : XXXIII. t.-c. felhatalmazása alapján az Országos Központi Hitelszövetkezet alapítványi üzletrész jegyzésére 9.474,000.000 K-t, a «Hangya» szövetkezet alapítványi üzletrészeinek átvételére 345,000.000 K-t, az 1924 : XVIII. t.-c. rendelkezése szerint az ipari anyagbeszerző, termelő és értékesítő , szövetkezetek alakítására, irányítására, ellenőrzésére, továbbá a kézmű-, kis- és középipar gazdasági érdekeinek a felkarolására létesített «Iparosok Országos Központi Szövetkezete» alapítványi üzletrészeinek vásárlására 22 milliárd K utalványoztatott. Az 1923 : XXXVII. t.-c. értelmében a személyszállító automobilok után a Népjóléti és Munkaügyi Minisztérium 3.498,700.000 K-t írt elő, amiből az Ínséget szenvedőknek mérsékelt áru ruházati cikkekre 1.209,161.217 K-t fordított. Az 1923 : XXXII. t.-c. rendelkezése szerint a kereskedelmi tárca alá tartozó üzemeket terhelő tárcaadósságok visszafizetésére 11,211.745 K 22 f, a dohányjövedéknek a Pénzintézeti Központnál fennálló tartozásának a törlesztésére 42,190.313 K 32 f-t utalványoztak. Az 1923/24. évi költségvetési előirányzat nem a számadási év kezdete előtt, hanem annak folyamán készült, emiatt a törvényhozás a költségvetés végleges összeállításáig egyes kiadásokra és bevételekre külön törvényes felhatalmazást adott. Tekintettel arra, hogy a költségelőirányzat időközben elkészült, a szóban forgó kiadásokat és bevételeket az előirányzat terhére, illetve javára számolták el. Ezek szerint az 1923 : XXXII. t.-c. értelmében a pénzügyminiszter a Pénzintézeti Központ tőkéjéhez kiutalt 500 millió K-t, az 1923 : XLI. t.-c. rendelkezése szerint a földmívelésügyi miniszter mezőgazdasági m ívelésre alkalmas területek lecsapolásának végrehajtására kifizetett 200 millió K-t, továbbá az 1923 : XXXII. t.-c. alapján a kormány a többízben felemelt illetményekre engedélyezett összegeket az előirányzat terhére számolta el. Az 1923/24. évi állami zárszámadásszerkezet és tartalom tekintetében eltér az előző évi állami zárszámadástól, mert az 1924/25. évi állami zárszámadás időrendben a jelenleginél előbb készült el ós terjesztetett a törvényhozás elé, így az 1924/25. évi állami zárszámadás kezdő adatai annak idején nem voltak egyeztethetők az előző év végével fennállott adatokkal, ennélfogva erre a zárszámadásra hárult a szükséges egyeztetés. Tekintettel arra, hogy az 1924/25. évi zárszámadás aranykorona értékben Képv. iromány. 1931—1936. V. kötet. 47