Képviselőházi irományok, 1931. V. kötet • 325-440. sz.
Irományszámok - 1931-437. A zárszámadásvizsgáló bizottság jelentése a magyar államnak az 1923/24. évi zárszámadásáról és a m. kir. legfőbb állami számvevőszéknek arra vonatkozó jelentéséről
370 437. szám. készült, át kellett a végösszegeket számítani, amit 17.600-as osztószámmal eszközöltek. Az átszámításnál használt osztószám folytonos változása folytán különbözetek keletkeztek, így az 1924/25. évbe áthozott adatok helyessége nem volt ellenőrizhető, ezúttal kellett azt az idevonatkozó jegyzetek felhasználásával összhang zásba hozni. Az állami vagyon állagának és értékének megállapítása, valamint az abban végbement változások kimutatása ebben a zárszámadásban sem volt lehetséges, mert pénzünk értékállandósága és az áralakulás bizonytalansága folytán, hiányzottak az értékbecslés előfeltételei s e miatt a szóban forgó leltári adatokon alapuló jövedelmi és vagyonmérleg sem volt felállítható. Az állami leltárból, a készpénzre, az értékpapírokra, az állami adósságokra, a cselekvő és terhelő hátralékokra vonatkozólag a jelen zárszámadás is tartalmaz, minden egyes adatot. Az 1923 : XXXII. t.-c. rendelkezése értelmében a korona romlása folytán rendkívül csökkent értékű szőlő dézsmaváltság, maradvány- és irtványföldek megváltása, sorsolási kölcsön, tiszai és szegedi nyereménykölcsön, horvát-szlavón földtehermentesítési és kártalanítási adósság névértékben visszafizethetők lettek, minek folytán megszűntek állami követelések lenni, így azok ismertetése ezen zárszámadásban mellőztetett. Ugyancsak elmaradt a fémváltópénzekre vonatkozó adatok közlése is, mivel ezen számadási évben fémváltópénz nem került forgalomba. Az 1923/24. évi zárszámadás előterjesztésénél a törvényes határidő betartását ugyanazok az általános okok akadályozták, amelyek az előző zárszámadások előterjesztését késleltették. Ezen általános okokon kívül főképpen az késleltette a zárszámadások előterjesztését, hogy ezeket a számadásokat a már előterjesztett 1922/23. és 1924/25. év közé kellett beilleszteni, az előbbi papírkoronában készült zárszámadás tételeit össze kellett kapcsolni az aranykoronában szerkesztett utóbbi zárszámadás tételeivel, mivel pedig a papírkorona és az aranykorona viszonylata nem volt állandó, rendkívül gondos és sok időt igénylő átszámításokat kívánt, ezenkívül különböző felvilágosítások megszerzését is szükségessé tette, ami pedig nagyon sok nehézséggel járt. Ezen zárszámadás előterjesztésével a zárszámadási hátralék teljesen megszűnt. A zárszám adás vizsgáló bizottság javasolja a t. képviselőháznak, hogy az 1923. évi XXXII. és az 1924. évi I. t.-cikkel meghosszabbított 1922/23. évi állami költségvetés és azt kiegészítő külön törvények alapján engedélyezett hitelekkel szemben .az ezen számadási évben előfordult túlkiadásokat, előirányzat nélküli kiadásokat, kevesebb bevételeket és egyéb eltéréseket, valamint az idevonatkozó hiteleltérési kimutatásokat tudomásul venni, illetve jóváhagyni s a legfőbb állami számvevőszék által a magyar állam háztartásának az 1923/24. költségvetési évéről összeállított zárszámadást és az erre vonatkozó jelentést tudomásul venni s a kormánynak a felmentvényt megadni méltóztassék. Kelt Budapesten, a képviselőház zárszámadásvizsgáló bizottságának 1932. évi december hói. napján tartott ülésében. Dencz Ákos s. k., Nánássy Andor s. h., a zárszámadásvizsgáló bizottság elnöke. a zárszámadásvizsgáló bizottság előadója.
