Képviselőházi irományok, 1931. IV. kötet • 207-324. sz.
Irományszámok - 1931-260. A képviselőház közjogi és igazságügyi bizottságának együttes jelentése "az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről" szóló 185. számú törvényjavaslat tárgyában
260. szani. 181 Az (i) bekezdés negyedik sorában «vagy» szó-után «üzleti» szó iktattatott be, míg a bekezdés végére folytatólagosan a következő szöveg vétetett fel : «Nem áll elő összeférhetetlenség abban az esetben sem, ha országgyűlési képviselő az államtól vagy a 16. §. (i) és (3) bekezdésében meghatározott valamely köztestülettől, intézettől, üzemtől, vállalattól, alapítványtól vagy alaptól árukat a rendes piaci vagy más rendes forgalmi áron vásárol.» Az (1) bekezdés után, mint új (2) bekezdést iktatta be a bizottság a következő szöveget : «(2) Nem okoz összeférhetetlenséget, ha az országgyűlési képviselő a szerződéses vagy üzleti viszonyba vagy összeköttetésbe az állammal a Közszállítási Szabályzat értelmében megtartott nyilvános írásbeli versenytárgyalás útján lép.» Ezen új (2) bekezdés közbeiktatása folytán a régi (2) bekezdésből (3) és a régi (3) bekezdésből (*) bekezdés lesz. A régi (2), most már (3) bekezdés végére a pont elhagyásával folytatólagosan a következő szöveg vétetett • fel : «vagy a.16. §. (1) és (3) bekezdésében meghatározott valamely köztestületnek, intézetnek, üzemnek, vállalatnak, alapítványnak vagy alapnak.» 16. §. Ez a §. a jelenlegi joggal szemben erős szigorítást tartalmaz, mert az összeférhetetlenségi helyzetet vagy viszonylatot nagymértékben kiterjeszti. És pedig kiterjeszti minden olyan alapítványra vagy alapra, amely az állam tulajdona vagy állami kezelésben áll ((1) és (2) bekezdés). Azután a törvényhatósági * és községi intézetekre, vállalataikra és üzemeikre, amennyiben a megelőző §-okban foglalt haszonhajtó jog, illetve üzleti viszony vagy összeköttetés kormányhatósági hozzájárulással keletkezett ((3) bekezdés). Kiterjeszti rokonsági kapcsolatra, még pedig olyképpen, hogy az országgyűlés tagjának házastársa feltétlenül azonosnak tekintetik magával az országgyűlés tagjával, egyeneságbeli rokona pedig abban az esetben, ha ilyennek a szerepeltetése a törvény megkerülésének célzatával történt ; szóval az első esetben egy feltétlen, a második esetben pedig feltételes összeférhetetlenségi eset áll elő. Kiterjeszti a megelőző §-okban foglalt összeférhetetlenséget arra az esetre is, ha a haszonhajtó jogot nem maga az országgyűlési képviselő szerezte meg, illetve szerződéses vagy üzleti viszonyba az állammal nem maga az országgyűlési képviselő lépett, hanem olyan vállalat, amelyben az országgyűlés tagja bizonyos tulajdoni arányban érdekelve van, annak jogtanácsosa, felszámolója, stb. Természetes az összeférhetetlenség kiterjed az állami alapítványokra, alapokra, törvényhatósági községi vállalatokra, stb. ((5) és (e) bekezdés). A 14. §. (5) bekezdésének második mondatában az úgynevezett altruista intézetekre vonatkozólag foglalt rendelkezést a bizottság innen -elhagyta és a vegyes rendelkezések közé helyezte, ahol az 59. §. alatt található; kiterjesztette ezt a kivételt az Országos Központi Hitelszövetkezetnek tagszövetkezeteire, továbbá más olyan országos jellegű, közérdekű szövetkezeti központra és ennek tagszövetkezeteire is, amelyek üzletrészeik után 6%-nál nagyobb jutalékot alapszabályaik szerint nem fizetnek, amivel ez intézetek altruista jellege minden "tekintetben biztosítva van. A szövetkezetek altruista jellegének ez a minősítése pénzügyi jogszabályainkból van átvéve. Ezeknek figyelembevételével a szövegben véghezvitt módosítások a következők : A 16. §. (5) bekezdésének hatodik és hetedik sorában «hanem» szó után «nyerészkedésre irányuló» szavak iktattattak be, míg a tizenegyedik sorban «amelynek» szó után «rendszeres illetménnyel javadalmazott» szavak vétettek fel. Ezen bekezdés második mondata töröltetett.
