Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-135. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő által bejelentett megsértése ügyében

135. szám. 87 135. szám. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő által bejei lentett megsértése ügyében. Tisztelt Képviselőház ! Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő a képviselőháznak 1932. évi január hó 26-án tartott ülésén azt a bejelentést tette, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi miniszter Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát megsértette, mert a képviselőház kiadatási határozatától eltérően ellene még olyan pontok miatt is rendelt el fegyelmi eljárást, amelyekre a képviselőház engedélye ki nem kéretett. A mentelmi bizottság megállapítja, hogy annakidején a m, kk. népjóléti és munkaügyi miniszter azért kérte Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, mert ellene politikai államtitkári szolgálata alatt állítólag elkövetett fegyelmi vétségek miatt fegyelmi eljárást kívánt indítani és folytatni. Közölte azt is, hogy a fegyelmi vizsgálat addigi adatai szerint Dréhr Imre nyugalmazott államtitkár, országgyűlési képviselővel szemben egy esetben egyszerű szolgálati vétség, öt esetben súlyos szolgálati vétség, tíz esetben pedig a legsúlyosabb szolgálati vétség alapos gyanúja merült fel. Megállapítja a mentelmi bizottság azt is, hogy a m. kir. népjóléti és munkaügyi minisztérium vezetésével megbízott miniszterelnök 1932. évi január hó 19-én kelt T. 6/1932. számú határozatával Dréhr Imre ellen 19 rendbeli legsúlyosabb szolgálati vétség miatt rendelte el a fegyelmi eljárást. Végül megállapítja a mentelmi bizottság, hogy a képviselőház Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát 1932. évi január hó 15-én kelt határozatával a fegyelmi eljárás lefolytathatása céljából függesztette fel. Ezek után a megállapítások után a mentelmi bizottság mindenekelőtt kijelenti, hogy a bírói gyakorlatban és az országgyűlés képviselőháza részéről mentelmi ügyekben követett gyakorlatban kialakult az az álláspont, amely szerint