Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-135. A képviselőház mentelmi bizottságának jelentése Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogának Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő által bejelentett megsértése ügyében

88 135. szám. az ellen a képviselő ellen, akinek mentelmi jogát a képviselőház felfüggesztette, csak olyan bűncselekmény miatt lehet bűnvádi eljárást folytatni, amely miatt a képviselőt kiadták, a köztisztviselői állást viselő vagy viselt képviselő ellen folyamatba tett fegyelmi eljárás tekintetében nem nyer alkalmazást. Bűnvádi ügyben ugyanis a vádelv (1896 : XXXIII. t.-c. 1. §.) értelmében bírói eljárás csak vád alapján indítható s a vádelv folyománya az, hogy az eljárás csakis azoknak a cselekményeknek elbírálására szorítkozhatik, amelyek miatt vádat emeltek. A vádelv azonban a minisztériumi tisztviselők fegyelmi eljárása tekintetében irányadó 1874. évi pénzügyminisztériumi fegyelmi szabályzat alapján folyamatba tett fegyelmi eljárás során nem érvényesül. De nem is érvényesülhet, mert a vád képviseletére az eljáró és ítélkező hatóságtól különálló vádhatóság szervezve nincs. Fegyelmi jogunk eme kétségtelen hiányával függ össze az, hogy a fegyelmi eljárást a minisztériumi tisztviselők ellen nem előre és tüzetesen megjelölt cselekmények miatt folytatják le s hogy csak a vizsgálat során nyerhet megállapítást, hogy melyek azok a cselekmények, amelyek miatt fegyelmi büntetés kiszabásának helye lehet. Ily körülmények között a mentelmi bizottság abban a meggyőződésben van, hogy Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi joga ebben az ügyben nem sértetett meg. A képviselőház ugyanis Dréhr Imre mentelmi jogát a fegyelmi eljárás céljára s lefolytathatása okából függesztette fel. A megkeresésben és a mentelmi bizottság jelentésében foglalt felsorolás nem kimerítő (taxativ), hanem csak példázó (exemplifikativ) felsorolás és a felsorolás csak azt a célt szolgálja, hogy a képviselőház tájékozást szerezhessen arról, hogy azok a cselekmények, amelyek még a mentelmi jog felfüggesztése előtt megjelölhetők voltak, olyan természetűek-e, amelyek a fegyelmi eljárás megindítására elegendők-e, illetőleg mentelmi jog felfüggesztésére alapul szolgálhatnak-e a nélkül, hogy a kikérés zaklatásnak volna minősíthető. A képviselőháznak a mentelmi jogot felfüggesztő határozata nem zárja ki tehát azt, hogy a fegyelmi eljárás a szükséghez képest olyan cselekményekre is kiterjesztessék, amelyeknek- tényálladéka csak utóbb nyerhet megállapítást. De egyébként is az a háromrendbeli cselekmény, amelyeket a megkeresés nem sorolt fel, részben tárgyilag is összefügg a megkeresésben felsorolt cselekményekkel és nem lehet kétséges, hogy mind a három cselekmény olyan, amely Dréhr Imre országgyűlési képviselő államtitkári működésével kapcsolatos. Hogy a fegyelmi eljárás során a vizsgálat adatai szerint több vagy kevesebb fegyelmi vádpont merül-e fel vagy bizonyítható és hogy ennek eredményéhez képest több vagy kevesebb vádpont emeltetik-e, vagy több vagy kevesebb vádpontban találtatik-e bűnösnek Dréhr Imre országgyűlési képviselő, vagy esetleg az összes vádpontok megkétszereződnek vagy teljesen elesnek, avagy egyes vádpontok szétszedetnek, illetve felbontatnak, mások összevonatnak, ez Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát nem érinti és nem is érintheti. Lehetetlen volna a vizsgálat állása és adatai szerint minden egyes újabb esetben a fegyelmi eljárás kiterjeszthetése végett újabb megkeresést intézni s újabb határozatot hozni a mentelmi jog felfüggesztése tárgyában. Ily módon a fegyelmi eljárás a végtelenig el volna húzható. A mentelmi bizottság megállapítja, hogy az a határozat, amellyel a képviselőház Dréhr Imre országgyűlési képviselő mentelmi jogát a fegyelmi eljárás céljaira felfüggesztette, kiterjed az ő volt államtitkári hivatali tevékenysége körében és azzal kapcsolatos eddig fölmerült s még fölmerülő összes fegyelmi vádpontokra s a fegyelmi eljárás szabadságának az ő volt hivatali működése