Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-131. A képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a társadalombiztosítási bíráskodásról" szóló 125. számú törvényjavaslat tárgyában

131. szám. 75 1. azok a perek, amelyekben az Országos Társadalombiztosító Inté­zet szerepel peres félként, az intézet pénztárának vagy pénztári kirendelt­ségének székhelye, azok a perek pedig* amelyekben a 43. §. 2—10. pontjaiban felsorolt valamelyik intézet szerepel peres félként, az intézet székhelye szerint illetékes társadalombiztosítási bíróság elé tartoznak ; 2. a munkavállaló a szolgálat telje­sítésének vagy gyógykezelésének he­lye szerint illetékes társadalombiztosí­tási bíróságnál is perelheti munka­adóját. A 10. §-ban és a 12. §. 2. bekezdé­sében felsorolt perekben az illetékes­ség kizárólagos, ehhez képest aláveté­sen alapuló illetékességnek (1911 : 1. t.-c. 45. §.) sincs helye ; egyéb perek­ben a fél alávetheti magát olyan járás­bíróság illetékességének, amely a tör­vény szerint nem volna illetékes, de társadalombiztosítási bírósági jogkör­relfel van ruházva. IV. Eljárás a Jcir. járásbíróság előtt. m 12.. §. Társadalombiztosítási ügyek­ben a polgári perrendtartás járásbíró­sági eljárási szabályait kell alkalmazni az alábbi §-okban meghatározott mó­dosításokkal és kiegészítésekkel. A polgári perrendtartás szabályaitól külön eltéréseket is állapít meg ez a törvény (15., 19., 21., 22., 23., 29., 30., 31. §-ok) azokra a perekre, amelyek­nek tárgya 1. társadalombiztosítási jogviszony létének vagy nemlétének megállapí­tása ; 2. a biztosítottnak az intézettől járó valamely követelése ; *3. az intézetnek járulék, pótjárulék, díj vagy pótdíj iránti követelése; 4. a biztosítottnak a munkaadó elleni betegségi segély vagy baleseti kártala­nítás iránt érvényesített követelése. 13. §. A kiskorú munkavállalónak is van perbeli cselekvőképessége azok­ban a perekben, amelyeket munka­adója vagy az intézet ellen indít, ki­véve, ha tizennégy évesnél fiatalabb vagy ha elmebeteg, gyengeelméjű vagy siketnéma. Ha kiskorú viszi a pert, az idézővégzéseket és az eljárást befejező határozatokat az ismert törvényes kép­viselővel és az árvaszékkel is közölni kell, ezekben a perekben a törvényes képviselő és az árvaszéki ügyész is gyakorolhatj a a fél jogait. Ha a fél kiskorú, gyámság vagy gondnokság alatt áll, vagy ha gyámság vagy gondnokság alá helyezésére tör­vényes ok van, a bíróság az előbbi bekezdés esetein kívül is értesítse a per folyamatban létéről az árvaszéket és a szükséghez képest közölje vele azokat az adatokat is, amelyek a tiszti ügyész kirendelését (1877 : XX. t.-c. 179. §. utolsó bekezdése) vagy az árvaszék más intézkedését kívánatosnak tünte­tik fel. 14. §. Betegségi segély vagy baleseti kártalanítás iránti perekben pertársak­nak kell tekinteni és hivatalból perbe kell idézni azokat, akik az igénylővel együtt ugyanegy jogalapon (megbete­gedés, baleset) igényjogosultak lehet­nek, így különösen a baleset következ­tében elhalt biztosított egyik hozzátar­tozója által indított perben a baleset folytán jogosított többi hozzátartozó­kat. 15. §. A 12. §. 2. bekezdésében fel­sorolt perekben a munkavállalók és hozzátartozóik a pertárgy értékére való tekintet nélkül személyesen eljárhatnak vagy meghatalmazottal képviseltethe­tik magukat, de csak olyannal, aki az 1911 : 1. t.-c. 95. §-ában felsorolt sze­mélyek közé tartozik. . A bíróság a képviseletből kizárja azt, aki anélkül, hogy ügyvéd volna, felek képviseletét bíróságok vagy hatóságok előtt üzletszerűen folytatja. 16. §. A per -az intézet határozata elleni fellebbezéssel vagy keresetlevél­lel indul meg. Fellebbezéssel akkor, ha a követelés tárgyában elsősorban az intézetnek kell határoznia, kereset­10*

Next

/
Oldalképek
Tartalom