Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-131. A képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a társadalombiztosítási bíráskodásról" szóló 125. számú törvényjavaslat tárgyában

76 131. szám. levéllel minden más esetben. A fellebbezést az intézetnél, a keresetlevelet a bíróságnál (18. §.)kell szóval vagy írásban előterjeszteni. Fellebbezés helyett megindulhat a per közvetlen keresetlevéllel is, ha az intézet a határozat meghozatalával vagy a fellebbezés felterjesztésével elfogadható ok nélkül késlekedik (20. §.). 17. §. A fellebbezés határideje tizenöt nap, ha külön törvényes rendelkezés (például az 1927 : XXI. t.-c. 190. §-a) más határidőt nem szab meg. A határidő a megtámadott intézeti határozat kézbesítésétől számít. A határidő elmulasztása esetében a bíróság a fellebbezést visszautasítja. Vétlen elmulasztása esetében azonban igazolást (1911 : I. t.-c. 411. és köv. §-ok) lehet kérni; e kérelmet az intézetnél kell benyújtani vagy előterjeszteni. Az intézet a fellebbezést és az esetleges igazolási kérelmet az ügyre vonatkozó minden irattal tizenöt nap alatt köteles az illetékes bírósághoz felterjeszteni. 18. §. A keresetlevelet (közvetlen keresetlevelet is) bármely járásbíróságnál be lehet adni vagy panasznapon szóval elő lehet terjeszteni. A perre nem illetékes bíróság a nála előterjesztett keresetlevelet haladéktalanul az illetékes bírósághoz teszi át. 19. §. A feleket a tárgyalásra társadalombiztosítási ügyekben is a polgári perrendtartás szabályai szerint kell megidézni. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben a feleket azzal a figyelmeztetéssel kell megidézni, hogy a bíróság a tényállást a rendelkezésére álló adatok alapján meg fogja állapítani és a pert el fogja dönteni akkor is, ha a felek vagy közülük valamelyik a tárgyaláson nem vesz részt. Személyes meghallgatásra az ilyen perekben azzal a figyelmeztetéssel lehet a felet idézni, hogy elmaradásából a bíróság kedvezőtlen következtetést vonhat követelése jogosságára nézve. Ügygondnok kirendelésének és hirdetményi kézbesítésnek ezekben a perekben nincs helye. A 12. §. 2. bekezdése alá eső olyan perekben, amelyeknek egyszerű tényállása miatt a fél megjelenése feleslegesnek látszik, vagy amelynek tárgya csekély és így a megjelenés aránytalan költséggel járna, a bíróság az idézésben figyelmeztetheti a felet arra is, hogy a megjelenésével vagy képviseltetésével felmerülő költség megtérítésére nem számíthat. 20. §. Ha a fél fellebbezés helyett közvetlen keresetlevelet adott be (16. §. 2. bek.) és a bíróság az intézet késedelmét megállapítja, a határozat meghozatalára vagy a fellebbezés felterjesztésére legalább harminc napos póthatáridőt tűz ki s ennek lejártáig az eljárást felfüggeszti. Felfüggesztő határozatában a szükséghez képest ideiglenes intézkedéseket rendelhet el. Ha a felfüggesztés tartamának lejárta után az intézet határozatát még mindig nem hozta meg, vagy a fellebbezést még mindig nem terjesztette fel, hivatalból folytatni kell az eljárást. Hivatalból folytatja a bíróság az eljárást akkor is, ha« az intézet akár a póthatáridő alatt, akár az elsőfokú bírói eljárás alatt meghozta határozatát vagy felterjesztette a fellebbezést; megszünteti azonban az eljárást, ha a fél önként vagy bírói kérdésre bejelenti, hogy az intézet határozatában megnyugszik. 21. §. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben a bíróság akkor is letárgyalja és eldönti a pert, ha a felek valamelyike — bár szabályszerűen idézést kapott — a tárgyalásra nem jelent meg. Ha a bíróság a tárgyalási határnapon a kézbesítési bizonyítvány hiányában, nem hozott határozatot, annak beérkezte után — ha abból a szabályszerű kézbesítés tűnik ki — ilyen perben újabb tárgyalás nélkül is határozhat. Sőt letárgyalhatja és eldöntheti a bíróság az ilyen pert akkor is, ha valamelyik fél ismeretlen helyen tartózkodik s azért idézést nem ka-