Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-131. A képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a társadalombiztosítási bíráskodásról" szóló 125. számú törvényjavaslat tárgyában
72 131. szám. 2-ik melléklet a 131. számú irományhoz. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról. (A képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának szövegezése szerint.) I. A társadalombiztosítási ügyek bíróságai. 1. §. Társadalombiztosítási ügyekben (3—7., 9. §.) a következő királyi bíróságok járnak el: 1. a budapesti központi kir. járásbíróság és azok a kir. járásbíróságok, amelyeket az igaz ságügy miniszter ezzel a hatáskörrel felruház, 2. a budapesti kir. ítélőtábla. A kir. járásbíróságok elsőfokon bíráskodnak. A budapesti kir. ítélőtábla társadalombiztosítási ügyekben ezeknek fellebbviteli és felsőbírósága (1911 : 1. t.-c. 4. §.) ; elsőfokon csak külön törvényes rendelkezés (9. §.) alapján jár el. Határozatait fellebbvinni nem lehet. 2. §. A kir. járásbíróságok társadalombiztosítási ügyekben mint egyesbíróságok bíráskodnak, a budapesti kir. ítélőtábla — még ha elsőfokon bíráskodik is — ! tanácsban jár el, mely elnökből és két bíróból alakul. A kir. járásbíróságok ítélőbíróból, továbbá egy munkaadó és egy munkavállaló ülnökből álló tanácsban bíráskodnak azokban az ügyekben, amelyeknek tárgya betegsegélyezési, baleseti kártalanítási, rokkantság, özvegység és árvaság címén járó ellátási igény, akár az intézet, akár a munkaadó ellen folyik a per. Azt, hogy az ebben a bekezdésben felsorolt ügyekben mily határozatokat hoz a bíróság ülnökök közreműködése nélkül, az igazságügyminiszter rendelettel szabályozza. Ha valamelyik ülnök szabályszerű idézésre nem jelenik meg vagy eltávozik, a bíróság ülnökök közreműködése nélkül jár el. Az ellen az ülnök ellen, aki a tárgyalás rendjét zavarja, a bíró ezer pengőig terjedhető pénzbírságot szab ki és ha az ülnök magatartása miatt a tárgyalást el kellett halasztania, az ezzel felmerülő költségekben is marasztalja. Az ülnökök létszámára, tisztük elnyerésére, tartamára, gyakorlására és elvesztésére vonatkozó szabályokat az igazságügyminiszter a népjóléti és munkaügyi miniszterrel egyetértve rendelettel állapítja meg. Az ülnököknek sem díjazásra, sem költségmegtérítésre igényük nincs ; az igazságügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve az ülnökök részére munkabérveszteségük megtérítésére rendelettel ülési díjat állapíthat meg.