Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-131. A képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a társadalombiztosítási bíráskodásról" szóló 125. számú törvényjavaslat tárgyában

131. szám. 73 II. A társadalombiztosítási bíráskodás körébe tartozó ügyek. 3. §. Társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozik minden olyan per, amely társadalombiztosítási jogviszonyon (4. §.) alapul, akár megállapítás, akár marasztalás vagy jogváltoztatás a per tárgya, kivéve ha külön törvényes rendelkezés a bírói utat kizárja. Társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozik a társadalombiztosítási jogszabályok megsértésén alapuló kártérítési vagy más követelés iránti per is, amely társadalombiztosítási jogviszonyban állók közt merül fel, ideértve az intézetnek a munkaadó vagy megbízottja ellen az 1927 : XXI. t.-c. 168. és 169. §-án alapuló megtérítési követelését is. Társadalombiztosítási bíráskodás útjára nem tartozik az olyan per, melyet a biztosított munkavállaló az 1927 : XXI. t.-c. 90. §-a szerinti büntetőbírósági ítélet alapján munkaadója ellen baleseti kártérítés iránt indít. Ha a követelés a m. kir. Közigazgatási Bíróság elé tartozó nyugdíjigénnyel kapcsolatos, nem tartozik a társadalombiztosítási bíráskodás útjára az olyan munkavállalónak baleset vagy foglalkozási különleges betegség címén érvényesített követelése, amelyet munkaadójával szemben azon az alapon támaszt, hogy az ő baleseti biztosítási kötelezettsége szünetel. 4. §. Társadalombiztosítási jogviszony alatt ebben a törvényben azt a jogviszonyt kell érteni, amely akár valamely társadalombiztosító intézet (43. §.) ós a munkaadó vagy a biztosított közt, akár a munkaadó és a munkavállaló közt vagy két munkavállaló közt a következő törvények vagy rendeletek valamelyikén alapszik : 1. a betegségi és baleseti kötelező biztosításról szóló 1927 : XXI. törvénycikken, 2. a bányatörvény alá eső üzemekben és ezekkel kapcsolatos ipari üzemekben foglalkozó munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztosításáról szóló 1925 : XXXIV. törvénycikken, 3. az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról rendelkező 1928: XL. törvénycikken vagy 4. az 1—3. pontokban felsorolt törvényeken alapuló valamely rendeleten. 5. §. Társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozik az a nem peres eljárás is, amelynek tárgya a biztosított eltűnésének megállapítása. Nem tartozik társadalombiztosítási perútra a munkavállaló és az elismert vállalati nyugdíjpénztár (1928 : XL. t.-c. 145. és köv. §-ai) közt felmerült per. 6. §. Társadalombiztosítási bíráskodás útjára tartozik az olyan per is, amelynek tárgya 1. olyan követelés, amely valamely intézet (43. §.) és szerződéses orvosa vagy szerződéses szülésznője közt fennálló jogviszonyon alapul, 2. olyan követelés, amelyet a nem intézeti orvos által teljesített gyógykezelés vagy a nem intézeti szülésznő által végzett szülésznői tevékenység alapján, az intézettel szemben érvényesítenek, 3. olyan követelés, amelyet nem állami vagy más közkórház és nem is nyilvánossági jelleggel felruházott kórház, gyógyintézet vagy fürdő által nyújtott ápolás és ellátás címén az intézettel szemben érvényesítenek, 4. két intézet közt a társadalombiztosítási jogszabályok alapján felmerült követelés, különösen az átutalási járuléktartalékalap iránti követelés, 5. olyan megtérítési követelés, amelyet az intézet azon az alapon érvényesít, hogy közegészségügyi okból elkülönített munkavállalónak táppénzt fizetett ki (1927 : XXI. t.-c. 38. §.). A 4. pont alkalmazásánál intézetszámba megy az elismert vállalati nyugdíjpénztár is, valamint az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság elleni biztosítás alól felmentett Kópv. iromány. 1931—1936. II. kötet. 10