Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-131. A képviselőház igazságügyi és társadalompolitikai bizottságának együttes jelentése "a társadalombiztosítási bíráskodásról" szóló 125. számú törvényjavaslat tárgyában

131. szám. 69 szövegébe, miután abban a nézetben van, hogy a bíróság tudni fogja, hogy a fél érdekei szempontjából mikor kell a féllel az ítéletnek úgy a rendelkező részét, mint az egész indokolást is közölnie és figyelemmel lesz arra az érdekre, hogy a szerényebb anyagi helyzetben levő félnek — miután a perorvoslat szempontjából ismernie kell az egész ítéleti indokolást — nem lesz módjában a periratokat, különösen, ha a bíróság az ő lakhelyétől különböző helyen fekszik, betekinteni. 26. A 30. §. első bekezdésének 2. sorából «a perbeli biztosítékra» szavakat a bizottság kihagyta és az ugyanezen szakasz második bekezdésében a «perrendtartásnak» és «a választott bíráskodásra» szavak közé «a perbeli biztosítékra és» szöveget iktatta. Ezen módosítás folytán a 30. §. szövege a következőképpen hangzik : <A polgári perrendtartásnak a fizetési meghagyásra és a községi bíráskodásra vonatkozó rendelkezései nem nyernek alkalmazást. A 12. §. második bekezdésében felsorolt ügyekre a polgári perrendtartásnak a perbeli biztosítékra és a választott bíráskodásra vonatkozó szabályait sem lehet alkalmazni.» A 31. §.. második bekezdésénél élénk vita tárgyát képezte a bizottság tagjaiban az a megfontolás, hogy vájjon nem lenne-e kívánatos a fellebbvitelnek szélesebb körben való megengedése. A bizottság azonban azon az állásponton volt, hogy ezeket az ügyeket már úgyis egy előzetes közigazgatási eljárás tisztázza, úgy hogy a bíróság elé már egy tisztázott tényállás kerül, s egyébként is ezen pereknek a legtöbbje alul van a 200 pengős értékhatáron, amely perekben az általános jogszabályok értelmében amúgy sincs fellebbvitelnek helye. 27. A 33. §-hoz a bizottság a következő módosítást fogadta el: A «felfolyamodásra» szó után a vessző törlendő és az utána következő ezek a szavak is törlendők: «nevezetesen annak korlátozására» és ezek helyébe a következő szavak Írandók : «— ideértve a felfolyamodás korlátozását is —». A szöveg ennek folytán a következőképpen szól: «A felfolyamodásra — ideértve a felfolyamodás korlátozását is — a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni.» 28. A 40. §. után a bizottság mint új 41. §-t a következő szöveget iktatta be új fejezet alatt: «VII. Eltűntnek nyilvánítás. Ha a bíróságtól társadalombiztosítási jogszabály, különösen az 1928 : XL. t.-c. 61. §-a alapján azt kérik, hogy valakit eltűntnek nyilvánítson (5. §.), a bíróság az alábbi bekezdések szerint jár el: A felek meghallgatása után, ha a kérelmet nem tartja azonnal teljesíthet etlennek, hirdetményt bocsát' ki s ebben felhívja az eltűntet s azokat, akik hollétéről tudnak^ hogy erről a bíróságot értesítsék. Egyúttal intézkedik arról is, hogy a hirdetményt az eltűnt utolsó ismert tartózkodási helyén az ott szokásos módon közhírré tegyék. Hírlapi közzététel nem szükséges. Ügygondnok kirendelésének nincs helye, á bíróság azonban hivatalból is kutathatj a az eltűnt hollétét. A hirdetményi határidő három hónap. Az eltűnést megállapító végzést a bíróság bármelyik érdekelt kérelmére az érdekeltek meghallgatása után hatályon kívül helyezheti, ha kitűnik, hogy az eltűnt él.» Miután a jelen törvényjavaslat életbelépése után a társadalombiztosítási bíráskodást rendelettel szabályozni nem lehet, a törvényben kell szabályozni az eltűntnek nyilvánítást is

? amit most a 16.300/1927. I. M. számú rendelet 6. §-a szabályoz^