Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-126. Törvényjavaslat a m. kir. rendőrség fegyverhasználati jogáról

26 126. szám. Melléklet a 126. szúrná irományhoz. Indokolás „a m. kir. rendőrség fegyverhasználati jogáról" szóló ( törvényjavaslathoz, A m. kir. rendőrség fegyverhasználatának irányelveit a rendőrség államosít tásáról szóló 5.047/1919. M. E. sz. rendelet határozza meg. Ä rendelet 21. §-a a m. kir. rendőrség fegyverhasználatát közvetlen támadás, vagy ilyennek közvetlen veszedelme esetében, továbbá a tettleges ellenszegülés legyőzésénél a végső szükség esetére korlátozza ; a 35. §. pedig felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a fegyverhasználat szabályait rendelettel állapítsa meg. E felhatalmazás alapján készült a m. kir. rendőrség jelenleg érvényben levő fegyverhasználati szabályzata, amelyet a 39.820/1921. B. M. sz. rendelet 50—62. §§-ai foglalnak magukban. Ez a szabályzat nem kielégítő. Hibája az, hogy a fegyverhasználat jogosságára nézve megállapított összes szabályokat az 5.047/1919. M. É. sz. rendelet 21. §-ában lefektetett vezérgondolat: «a végső szükség)) esetének fennforgása uralja. A «végső szükség» pedig nagyon tág, esetenkint különbözőképpen magyarázható fogalom. Ez a körülmény azt idézte elő, hogy a m. kir. rendőrség a «végső szükség» fogalmát mindenkor a legszűkebben értelmezte. Ez az eljárás viszont több esetben nemcsak a rendőri közbiztonsági szolgálat zavartalan ellátását veszélyeztette, hanem, mint a közelmúlt sajnálatos eseménye mutatja, elégtelenné vált a m. kir. rendőrség tagjainak élete ellen intézett támadás sikeres elhárítására. Szükséges tehát, hogy a m. kir. rendőrség részére minden szempontból kielégítő olyan fegyverhasználati szabályzatról gondoskodjunk, amely a közbiztonság érdekeit a leghatékonyabban szolgálja. Az általam javasolt szabályozás annyiban jelent újítást, hogy egyfelől törvény határozza meg a fegyverhasználat eseteit, másfelől a javaslat bizonyos mértékig kiszélesíti a fegyverhasználat körét azzal, hogy a csendőrségi f egy vérhasználati szabályok mintájára a támadás és ellenszegülés esetein felül fegyverhasználatot enged bizonyos esetekben a letartóztatások keresztülvitelének biztosítása érdekében is. A fegyverhasználat eseteinek — leglényegesebb vonásaiban — törvényben meghatározása garanciális értékén felül azért is célszerű, mert a leghitelesebben állapítja meg és ezzel teljesen kétségtelenné teszi a fegyverhasználati jog önállóságát és a jogos védelem törvényes fogalmától való függetlenségét. Ennek különösen a bírósági, főleg a büntetőbírósági jogalkalmazásban van nagy jelentősége. A fegyver*