Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

298 185. szám. Felmerült az a gondolat, hogy a csőd mellett nem kellene-e a kényszeregyességet is összeférhetetlenségi oknak minősíteni. Ettől a tervtől azonban a javaslat a mai rendkívüli gazdasági helyzetre tekintettel elállott. A képviselői illetményekre vezetett végrehajtás mandátum-megszüntető hatályát már az 1893 : VI. t.-c. 2. §-a eltörölte. A 24. §-hoz. Ez a §. elsősorban azt mondja ki, hogy senki sem lehet egyidőben az országgyűlés mindkét Házának tagja. Megvan ez a rendelkezés jóformán minden alkotmányban s nálunk is ki volt mondva egyrészt az 1901 : XXIV. t.-c, 3. §-ának 1. pontjában, másrészt az 1926 : XXII. t.-c. 25. §-ának (2.) bekezdésében. Ezeket a rendelkezéseket tehát a javaslat egyszerűen összefoglalja. A 24. §. másodsorban azt állapítja meg, hogy senki sem lehet egyidőben ugyanannak a Háznak többszörös megbízás alapján tagja. Ebben a tekintetben a törvény átveszi azokat a rendelkezéseket, amelyek az országgyűlési képviselőkre nézve a házszabályok 74. §-ában a felsőházi tagokra pedig az 1926 : XII. t.-c. 29. §-ában foglaltatnak. Egyúttal a törvényjavaslat kimondja, hogy az összeférhetetlen helyzet megszűnéséig az országgyűlési tag csak egy szavazatot gyakorolhat. Azt a kérdést, hogy a többszörös országgyűlési tagság összeférhetetlensége mely időpontban következik be, a javaslat 28. §-ának (3) bekezdése szabályozza. A többszörös országgyűlési tagság összeférhetetlensége esetére ezidőszerint a két Házban két különböző eljárás van érvényben. Míg a felsőházban az összeférhetetlenséget az 1926 : XXII. t.-c. 29. §-a szerint végső esetben esetleg maga a felsőház elnöke szünteti meg sorshúzás útján, addig a képviselőház elnöke ilyen esetben a házszabályok 74. §-a szerint az ügyet az összeférhetetlenségi bizottsághoz utasítja. Ez a két különböző eljárás nem tartható fenn, aminek következtében a javaslat a képviselőházra irányadó szabályokat veszi át, a többszörös országgyűlési tagságot összeférhetetlenségnek minősíti és annak eldöntésére az összeférhetetlenségi bíróságot jogosítja fel. A javaslat 51. §-ának második bekezdése azonban kimondja, hogy az eddig érvényben volt szabályok maradnak irányadók abban a tekintetben, hogy az öszszeférhetetlenségi bíróság többszörös országgyűlési tagság esetében melyiket nyilvánítsa megszűntnek. Tehát ebben a tekintetben a képviselőházi házszabályok 74. §-ának és a felsőházi törvény 29. §-ának rendelkezései érvényben maradnak, a változás csak az, hogy ezeket a jogszabályokat a jövőben az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság fogja alkalmazni. A 25. §-hoz. A képviselőházi házszabályok az országgyűlési képviselő mulasztása esetére következményül eddig legfeljebb a képviselői tiszteletdíj bizonyos időre való elvonását állapították meg ; ez a következmény is azonban csak akkor érvényesült, ha valamelyik képviselő névsorolvasásnál igazolatlanul távol volt (házszabályok 203. §-a). A felsőházi tagokra hasonló rendelkezés teljesen hiányzott. A törvényjavaslat 25. §-a kimondja, hogy az országgyűlési tagsággal járó kötelezettségeknek szabadságidő engedélyezése nélkül egy fél éven át való megszegése az országgyűlési képviselőre és a választott felsőházi tagra összeférhetetlenséget okoz. Indokolt ugyanis, hogy az országgyűlésből ki lehessen rekeszteni azt a tagot, aki huzamos időn át indokolatlanul és szabadság nélkül az országgyűléstől távol marad; ilyen esetben esetleg lehetővé kell tenni, hogy a választóközönség olyan új személlyel képviseltesse magát, aki kötelességeinek lelkiismeretes teljesítésére több biztosítékot látszik nyújtani. A 25. §. (2) bekezdése a megbízó, illetőleg meghivó levél be nem mutatására már az 1925: XXVI. t.-c. 129—131. §-aiban, illetőleg az 1926 : XXII. t.-c. 28. és 36. §-^ban megállapított következményeket ismétli meg. Ez a szabály ugyanezeket a következményeket rendeli alkalmazni arra az országgyűlési tagra is, aki