Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

185. szám. 293 hogy az országgyűlés tagja az Összeférhetetlenség előállása után országgyűlési tagságáról lemondana, az összeférhetetlenséget előidéző jog, kedvezmény vagy szerződés azonban érvényben maradna. Pusztán az összeférhetetlenség tehát nem előzi meg minden esetben azokat az erkölcsileg kifogásolható helyzeteket, amelyek a 14—17, §-ok szerint összeférhetetlenséget vonnak maguk után. A leghatályosabb eszköz a közélet tisztaságának a biztosítására és a visszaélések megelőzésére, ha az összeférhetetlenség megállapítása mellett érvénytelennek nyilvánítjuk azokat a rendelkezéseket, amelyek összeférhetetlenséget eredményező jogot vagy kedvezményt biztosítanak, továbbá érvénytelennek nyilvánítjuk az összeférhetetlenséget eredményező szerződéseket is. Már az 1901 : XXIV. t.-c. 8. §-ának utolsó bekezdése korlátozottabb körben megállapított érvénytelenséget. Analog rendelkezéseket más törvényekben is több helyütt találunk; ilyen van például a tiltott megrendelésgyüjtés által létrejött ügyletekre nézve az 1900 : XXV. t.-c. 4. §-ában. Az érvénytelenséget a 18. §. most egész általánosságban állapítja meg az összeférhetetlenséget eredményező jogokra, kedvezményekre és szerződésekre. Azonban az érvénytelenség a 18. §-ban csak az országgyűlés tagja irányában van megállapítva, amiből következik, hogy az országgyűlés tagja nem gyakorolhat olyan jogot, nem vehet igénybe olyan kedvezményt és nem érvényesíthet oly szerződésen alapuló igényt, amely a 14—17. §-ok értelmében az összeférhetetlenség megállapítására alapul szolgálhat. Másokra az érvénytelenség nem következik be, kivéve, ha az illető jog, kedvezmény vagy szerződés kieszközlése országgyűlési tag eljárásának az eredménye, amely esetre a 22. §. intézkedik. Ha tehát a jogot, kedvezményt vagy szerződést az országgyűlési,tag' vállalata kapta, illetőleg kötötte és az országgyűlési tag ebben nem működött közre, a vállalatra nézve a jog, kedvezmény vagy szerződés érvényben marad. A 18. §. feltétlen érvénytelenséget állapít meg. Ezt az érvénytelenséget kimondhatja az 53. §. szerint maga az összeférhetetlenségi bíróság is, de kimondhatja az 53. és 57. §-ok szerint más bíróság vagy hatóság is. VI. Közbenjárási Összeférhetetlenség. A törvényjavaslat V. fejezetéhez (19—22. §.). A közbenjárási összeférhetetlenségnek az 1901 : XXIV. törvénycikkben való szabályozása a gyakorlatban nem mutatkozott kielégítőnek. Az e tekintetben irányadó 11., 13. és 14. §-ok ugyanis annál kevésbbé voltak alkalmasak a kijárások megakadályozására, mert a 13. §. tilalmához a törvény nem is fűzött szankciót és a tilalom így nem járt a képviselői mandátum elvesztésével. Azonfelül a kijárások megállapítása rendkívül nehéz, aminek következtében e §-ok alapján összeférhetlenségi eset alig néhány merült fel. Pedig a közvéleményben állandó volt a kívánság, hogy ennek a visszaélésnek a lehetőségét közéletünktől távol kell tartani. Természetesen a bajt teljesen orvosolni igen nehéz. De igyekezni kell hatályosabb eszközöket keresni, a kijárásokhoz hatályosabb szankciót fűzni és ilyen módon egészségesebb közszellemet teremteni. A törvényhatósági bizottsági tagok közbenjárására nézve már az 1929 : XXX. t.-c. 8. §-ának (3) bekezdése és az 1930: XVIII. t.-c. 26. §-a szigorú rendelkezéseket állapít meg. Ugyancsak szigorú rendelkezéseket találunk az indokolás általános részében ismeretett egyes külföldi törvényekben. •