Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
284 185. szám. A 7. §-hoz. Ez a §. a közszolgálaton (6. §.) kívül nyert alkalmazásokról és megbízásokról rendelkezik. A kormány ugyanis nemcsak a közszolgálat körében való alkalmazással hozhatja függőségbe az országgyűlés tagját, hanem ezen a körön kívül is olyan alkalmazásokat és megbízásokat juttathat neki, amelyeknek a függetlenséget korlátozó jellege kézenfekvő. Már az 1901 : XXIV. t.-c. 1. §-a a közszolgálat körére tekintet nélkül állapította meg, hogy az országgyűlési képviselő kormánykinevezéstől függő és díjazással járó hivatalt nem viselhet. Minthogy a közszolgálati összeférhetetlenség eseteit ez a törvényjavaslat külön szabályozta (2—6. §-ok), külön kell szólnia azokról az alkalmazásokról és megbízásokról is, amelyek a közszolgálat körén kívül összeférhetetlenséget idézhetnek elő. Hogy a közszolgálat körén kívül való alkalmazás mi módon történik, az a 7. §. alkalmazása szempontjából közömbös» tehát lehet kinevezés, választás, felfogadás, éppen úgy mint a 6. §. szerint : de azonfelül lehet megbízás is, amely esetben nem állandó jellegű alkalmazásról, hanem átmeneti jellegű felkérésről van szó. Az sem lényeges, hogy az alkalmazás vagy megbízás kitől származik ; eredhet nevezetesen nemcsak az államfőtől, a kormánytól vagy kormányhatóságoktól, hanem esetleg valamely önkormányzati testülettől, sőt magánvállalattól is. Minden esetben azonban szükséges, hogy az alkalmazás vagy megbízás az államfő, a kormány vagy kormányhatóságok kinevezésétől, jelölésétől vagy ajánlásától függjön és fizetéssel, díjazással, más jövedelemmel vagy bárminemű anyagi előnnyel legyen összekötve. E §. rendelkezései alá esik a közjegyző, akinek összeférhetetlenségét az 1901 : XXIV. t.-c. 3. §-ának 3. pontja külön kimondta. Ide esnek azok az egyházi állások, amelyekre az állam hatóságait kinevezési vagy jelölési jog illeti meg. Ide esnek azok a magánvállalati megbízások {igazgatósági tagságok stb.), amelyekre a kormány az alapszabályok szerint törvényes befolyást gyakorol. Ide esnek azok a megbízások és kiküldések, amelyek a kormányhat óságok részéről történnek és díjazással járnak. Amíg a* 7. §. rendelkezései az országgyűlési képviselőkre föltétlenül érvényesülnek, a felsőházi tagokra csak akkor alkalmazandók, ha az illető választás alapján tagja a felsőháznak. A 7. §. (3) bekezdése a kivételeket állapítja meg. Kimondja, hogy nem Összeférhetetlen az olyan megbízás, amely az országgyűléstől, annak Házától vagy bizottságától ered, vagy amelyhez az országgyűlés illető Háza előzetesen hozzájárult. Ez a rendelkezés lehetővé fogja tenni, hogy kivételesen — ha a közérdek valóban indokolja — az országgyűlés tagja különben összeférhetetlenséget okozó megbízást fogadhasson el, de természetesen csak az országgyűlésnek előzetes hozzájárulásával. Gyakorlati követelményeket elégít ki az a rendelkezés is, amely szerint nem okoz összeférhetetlenséget a nemzetközi bíráskodásban vagy más nemzetközi tárgyalásokban részvételre kapott megbízás, ha annak ellátásáért a költség megtérítésén és a szokásos napidíjon felül más javadalmazás nem jár. Természetesen nem okoznak összeférhetetlenséget a törvényhatóságok és községek részéről a közszolgálat körén kívül való alkalmazások és adott megbízások sem, feltéve, hogy az N alkalmazásra vagy megbízásra a kormányhatóságok jelölés vagy ajánlás révén nem gyakoroltak befolyást. A külföldi jogban különben összeférhetetlennek nyilvánítja a hat hónapon túl tartó kormány megbízásokat az 1928. évi december 30-iki francia törvény 88. §-ának I. pontja.
