Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
278 185. szám. 88. §. I. pont, lengyel alkotmány 17. cikk, lett házszabály 8. §., román törvény 30. cikk, stb. Ugyancsak a legtöbb alkotmány a képviselőséggel összeférőnek minősíti az egyetemi tanárságot. A külföldi alkotmányok ebből a szempontból nem különböztetik meg az egyetemeket (1931. évi belga törvény 1. cikke, 1928. évi francia törvény 88. §. I. pont, 1928. évi guatemalai alkotmány 50. cikke, 1921. évi jugoszláv alkotmány 73. cikke, 1921. évi lengyel alkotmány 17. cikke, lett házszabály 8. §., 1926. évi román törvény 30. cikke, stb.), a mi 1901 : XXIV. törvénycikkünk azonban az 1. §. (2) bekezdésének 6. pontjában csak a budapesti királyi egyetem és műegyetem tanárait említi. Az egyetemi tanároknak a képviselőházban való részvétele szakszempontjából kívánatos, amellett állásuk természete őket a kormánytól függetlenné teszi, a tanári munka és a képviselőség egyidőben való ellátása lehetségesnek mutatkozik. 5 ) Kern lenne helyes azonban ezt a kedvezményt kiterjeszteni a vidéki egyetemek tanáraira, akik a távolságot tekintve, a két foglalkozást egyidőben megfelelően nem gyakorolhatnák, és nem lenne helyes kiterjeszteni más főiskolák tanáraira, akiknek függetlensége a kormánnyal szemben nem olyan mértékű mint az egyetemi tanároké. Az 1901 : XXIV. t.-c. 1. §-a (2) bekezdésének 3. pontja összeférhetőnek nyilvánítja a képviselőséggel a budapesti országos intézetek igazgatóinak az állását. Ez a rendelkezés — amelynek különben külföldön alig van mása — indokolt anynyiban, hogy a fontosabb múzeumok és más hasonló intézetek vezető tisztviselői az egyetemi tanárokéhez hasonló állást töltenek be és rendszerint szakuknak legkiválóbb képviselői. A törvény végrehajtásában azonban vitássá vált, hogy mit kell országos intézet alatt érteni, és hogy különösen a törvény életbelépte után keletkezett egyes intézetek, kísérleti állomások, stb. igazgatóira a szóbanlévő rendelkezés kiterjeszthető-e. Ezért célszerű lenne a kivételes jellegű rendelkezést azoknak a nagyobb'jelentőségű országos intézeteknek az igazgatóira korlátozni, amelyeket az 1922 : XIX. t.-c. «Gyűjteményegyetem» címen foglalt össze, nevezetesen a nemzeti múzeum, az orsz. képzőművészeti múzeum, az iparművészeti múzeum, az országos levéltár és az egyetemi könyvtár igazgatóira. Az 1901 : XXIV. t.-c. 1. §-a (2) bekezdésének 4. és 5. pontja egyes tanácsokat sorol fel, amelyeknek tagjai képviselőkké választhatók. E rendelkezésre nincs szükség, minthogy a tanácsok tagsága nem jelent közszolgálati alkalmazást, nincs rendszeres fizetéssel összekötve, de különben sem lehet az ilyen jellegű megbízásokat kimerítően felsorolni. Egyes alkotmányok a felsoroltakon felül más. kivételeket is említenek. így az 1920. évi észt alkotmány 38. §-a a miniszterek segédszemélyzetére általában felfüggeszti az összeférhetetlenséget, az 1928. évi guatemalai alkotmány 50. cikke a tábornokokra, a lett házszabály 8. §-a a bírákra és megyefőnökökre, stb. E rendelkezések csak az ottani különleges viszonyokkal indokolhatók. Azok a tisztviselők, akik tisztségüket a képviselőség tartama alatt is betölthetik, természetesen tisztviselői illetményeiket megtartják, de két minőségben lakáspénzt nem élvezhetnek (1901 : XXIV. t.-c. 26. §.); erre nézve az álláshalmozásról szóló törvény lesz hivatott rendelkezni. Fegyelmi eljárást indítani ellenük csak mentelmi joguknak felfüggesztése esetében lehet, de a miniszterek vád alá helyezésére természetesen a vonatkozó szabályok maradnak érvényben. Azok között a tisztviselők között, akik képviselővé meg nem választhatók és azok között, akik tisztségüket a képviselőség alatt is megtarthatják és betölthetik, középső helyet foglalnak el a többi tisztviselők. Az a kérdés már most, hogy 5 ) Széli Kálmán szépen indokolta az egyetemi tanárok kivételes helyzetét. Zeller, id. mű 116. lap.
