Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

185. szám. 265 B) RÉSZLETES INDOKOLÁS. I. A törvényjavaslat címéhez. Eddigi összeférhetetlenségi törvényeink, nevezetesen az 1875:1. és 1901: XXIV. törvénycikk címükben csak azt a megjelölést tartalmazták, hogy «az összeférhetetlenségről». Az akkori fölfogás szerint tudniillik összeférhetetlenség alatt általában csakis az országgyűlési képviselők összeférhetetlenségét értették és az illető törvények ebben a tárgyban rendelkeztek. Azóta azonban a közfelfogás az Összeférhetetlenség fogalmát kiterjesztette, mégpedig nemcsak az országgyűlés másik Házának tagjaira, hanem az országgyűlésen kívül álló foglalkozási ágakra is. így ma beszélünk köztisztviselőknek, ügyvédeknek, közjegyzőknek stb. összeférhetetlenségéről is. Az összeférhetetlenség fogalmának ez a kiterjedése szükségessé teszi, hogy a törvényjavaslat címében megmondjuk, hogy kiknek az összeférhetetlenségéről van a javaslatban szó. A törvényjavaslat nemcsak az országgyűlési képviselők, hanem a felsőházi tagok összeférhetetlenségéről is rendelkezik. Már az 1901 : XXIV. t.-c. 29. §-a, valamint az 1926 : XXII. t.-c. 39. §-a rendelkezést tartalmazott abban az irányban, hogy a főrendiházi, illetőleg felsőházi tagok összeférhetetlenségét külön törvény szabályozza. Széli Kálmán 1902-ben ilyen tárgyú törvényjavaslatot előterjesztett ugyan, de az nem vált törvénnyé. A főrendiháznak felsőházzá való átszervezése a felsőházi tagok összeférhetetlenségének a szabályozását annál inkább előtérbe hozta, mert az újjászervezett felsőháznak tagjai túlnyomó nagyrészben éppen úgy a választás alapján nyerik országgyűlési tagságukat, mint az országgyűlési képviselők. A jelen törvényjavaslat a törvényhozásra régen váró annak a feladatnak is eleget kíván tenni, hogy a felsőházi tagok összeférhetetlenségét is szabályozza. Ezért a törvényjavaslat címében is ki van fejezve az, hogy a javaslat «az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről» szól. Természetesen a törvényjavaslat rendelkezései szerint az összeférhetetlenség szempontjából a két Ház tagjai nem teljesen egyenlő elbírálásban részesülnek. Vannak a javaslatban olyan rendelkezések, amelyeknek alkalmazása szempontjából a két Ház tagjai között nincs különbség ; ilyenek a 8., 10—12., 19—21., 23. és 24. §-ok. Az ezekben.a §-okban megállapított összeférhetetlenség tehát teljesen azonos a két Ház tagjaira. Vannak viszont olyan összeférhetetlenségi szabályok, amelyeknél a két Ház tagjainak a megkülönböztetését nem lehetett elkerülni. Ennek oka a felsőház különleges szervezeti összealkotása, nevezetesen különösen az, hogy a felsőházban nem csak választott, hanem részben kinevezett és olyan tagok is vannak, akik hivatal vagy méltóság alapján foglalnak helyet, akikre a dolog természete szerint az összeférhetetlenségnek ugyanazt a szigorát már csak azért is bajos volna alkalmazni, mert ez a szigor az államfő kinevezési jogának indokolatlan korlátozását vonná maga után, vagy azt eredményezné, hogy egyes egyházi és világi hivatalok a törvényhozó intencióinak ellenére a felsőházban átmenetileg nem lennének képviselve. Az utóbb említett összeférhetetlenségi rendelkezéseknél tehát különbséget kell tenni a felsőházi tagok különféle csoportjai között és amíg a választott tagokra az országgyűlési képviselőkre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat túlnyoKépv. iromány. 1931—1936. II. kötet. 34