Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
264 185. szám. tékig a törvények fölé emelkedhetnek, ami a pártállás érvényesítésének nyithat utat. Végre a zsűri határozatát nem köteles indokolni, ami a felelősségét rendkívül csökkenti. Az összeférhetetlenségi állandó bizottságot viszont az indokolási kötelezettség felelőssége tudatára ébresztette, következetességre kényszerítette és figyelemre méltó gyakorlat kifejlesztésére késztette. Ezzel szemben a zsűri határozatai irányt nem szabhattak, megnyugvást pedig nem mindig teremtettek. 91 ) Az eljárás két részre osztása az összeférhetetlenségi bizottság és a zsűri közt szintén nem vált be ; ez a rendszer megszüntette a közvetlenséget és minthogy a zsűri csak a bizottság által összegyűjtött és az előadó által ismertetett anyag alapján határozhatott és maga bizonyítást sem el nem rendelhetett, sem nem foganatosíthatott : határozatában ezért a saját álláspontját sem juttathatta mindig érvényesülésre. Az a rendelkezés sem vált be, amely szerint az anyag ismertetése után a zsűri-tagoknak rögtön szavazniok kell, minthogy ez az elvi kérdés megbeszélését és egymásnak érvekkel való meggyőzését a zsűri-tagok közt teljesen kizárta és ennélfogva egységes, következetes álláspont kialakulásáról szó sem lehetett. 92 ) Joggal hozták fel panaszul az összeférhetetlenségi eljárás késedelmes megindítását, lassú voltát, az összeférhetetlenségi bizottságok enyhe szellemű ítélkezését. Előfordult, hogy az összeférhetetlenségi bizottság hónapokig nem jött össze, pedig az összeférhetetlenségi bejelentések nagy száma várta az elintézést. Nem lehet csodálni, hogy ez az eljárás nem tudta a közvéleményben a parlamenti élet tisztaságának megnyugtató érzését kelteni. 93 ) Az 1928. évi házszabályok végre legalább határidők kitűzésével kényszerítik a bizottságokat az eljárás gyors megkezdésére és befejezésére. Végül nagy hiánya volt eddigi összeférhetetlenségi jogunknak, hogy a felsőházi tagok összeférhetetlenségének kérdése mind a mai napig sem nyert szabályozást, holott egyrészt törvények (1901 : XXIV. t.-c. 29. §-a, 1926 : XXII. t.-e. 39. §-a) az idevágó jogszabályok megalkotását már korábban elrendelték, másrészt a felsőház demokratikus átalakítása 1926-ban a szabályozás szükségét különösen időszerűvé tette. Mai jogunk hibái és hiányai tehát megérlelték a kérdést az újabb törvényhozási szabályozásra. 91 ) Oppler : A törvényhozás tagjainak összeférhetetlenségéről. 46. lap. 92 ) Östör József előszava Zeller id. munkájához. VI.-és VIII lapok. 98 ) Oppler, id. mű 57. lap. . • • • '
