Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
262 185. szám. a törvény kijátszására irányuló megállapodások és jogcselekmények semmisek, ez a jogszabály a zsűri ítélkezésében nem igen érvényesült. Egyáltalán nem gondolt a törvényhozó azokra az új formákra, amelyekbe az állam gazdasági és gazdaságpártoló tevékenységét újabban öltözteti. Ujabban ugyanis az állam igen gyakran a forma szerint nem üzleti összeköttetésbe lép vállalatokkal és nem segélyez vállalatokat, hanem az összeköttetés vagy segély abban áll, hogy a tulaj donkép általa alakított részvénytársaság vagy szövetkezet alaptőkéjének egy részét adja, a részvények vagy üzletrészek bizonyos hányadát átveszi. A részvényesi vagy szövetkezeti tagsági minőség azonban nem «üzleti» hanem alapszabályszerű viszony, ami lehetővé teszi, hogy ezeknél az állami va'gy részben állami jellegű vállalatoknál képviselők állásokat kapjanak és az összeférhetetlenségi bizottság az összeférhetetlenség megállapítását többnyire mellőzte is. 86 ) Annál inkább bekövetkezett az összeférhetetlenség megállapításának a mellőzése, ha nem is maga a kormány, hanem valamilyen közkezelésben álló alap volt a kérdéses viszonyban érdekelve. A törvény meghozatala óta az állami segélyezésnek is új formái keletkeztek, így behozatali engedély adása, rendkívüli adóhalasztás, vámmérséklés, váltóhitel szerzése, stb. Hiánynak bizonyult, hogy az állammal szemben érdektelen vállalatoknál a képviselők elhelyezkedése korlátlanul meg volt engedve s minthogy olyan képviselőt is bevonhattak vállalatok igazgatásába, akit különös szakértelem erre nem minősített, a közvéleményben nem minden alap nélkül kaphatott lábra az a felfogás, hogy az ilyen esetekben a vállalat csupán befolyásos támogatót igyekezett szerezni a képviselőben, a képviselő pedig komoly közgazdasági tevékenység nélkül igyekezett jövedelemhez jutni. A közbenjárási Összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések érvényesülését megnehezítette az, hogy a 13. §. megszegéséhez semmi következmény nem fűződött. így gyökerezhetett meg a köztudatban az a téves felfogás, hogy a képviselőnek mintegy, hivatásával jár, hogy választóinak ügyes-bajos dolgaiban eljárjon. A képviselőt nap-nap után elárasztják különféle kérelmekkel, amelyekkel szemben a képviselő szinte védtelenül áll. A sok kérelem elintézése — még ha a képviselő nem is megy tovább annál, minthogy a kérelmezőt ügyében tájékoztassa — tetemes időt vesz igénybe. Az esetek legnagyobb részében semmi kivetni való nincs ezekben az eljárásokban ; a rusztikus kézzel írott leveleket a- falusi nép bizalma Íratja képviselőjéhez, de hatásukban mégis károsak, mert elvonják a képviselőt tulajdonképpeni hivatásától és lerontják függetlenségét úgy a kormánynyal, mint az egyes választókkal szemben. A képviselő ügyvédi tevékenységének majdnem korlátlan megengedése viszont az ügyvédi kar részéről vetett fel indokolt panaszokat. 86 ) Még a köztisztviselői összeférhetetlenség szabályozása sem elégítette ki a szigorúbb kívánalmakat. Minthogy a képviselőket tisztviselővé a képviselőség tartama alatt az 1901 : XXIV. t.-c. szerint ki lehetett nevezni és csak utólag kellett lemondaniok a képviselőségről, a hivatalkeresésnek a törvényhozói testületben megmaradt a lehetősége és ezzel a hivatalra törekvő képviselők függő helyzete is ; viszont a kormány könnyen nyújthatott volna kedvezést megfelelő kinevezésekkel a törvényhozói testület egyes tagjainak. De a képviselőségről való lemondás sem volt szükséges, ha a kormány nem «állást», hanem valamilyen java86 ) Zeller, id. mű 236—237. lapok, részben hivatali értesülés alapján. 86 ) A 11. §. tilalmát is megkísérelték új választás alá vetéssel kijátszani. L. Zeller, id. mű 247— 250. lapok ; 1. még Györffy Oyukt röpirata a fonógyári összeférhetetlenség ügyében és Oppler : A törvényhozás tagjainak összeférhetetlenségéről. 48. lap.