Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

262 185. szám. a törvény kijátszására irányuló megállapodások és jogcselekmények semmisek, ez a jogszabály a zsűri ítélkezésében nem igen érvényesült. Egyáltalán nem gondolt a törvényhozó azokra az új formákra, amelyekbe az állam gazdasági és gazdaságpártoló tevékenységét újabban öltözteti. Ujabban ugyanis az állam igen gyakran a forma szerint nem üzleti összeköttetésbe lép vállalatokkal és nem segélyez vállalatokat, hanem az összeköttetés vagy segély abban áll, hogy a tulaj donkép általa alakított részvénytársaság vagy szövetkezet alaptőkéjének egy részét adja, a részvények vagy üzletrészek bizonyos hányadát átveszi. A részvényesi vagy szövetkezeti tagsági minőség azonban nem «üzleti» hanem alapszabályszerű viszony, ami lehetővé teszi, hogy ezeknél az állami va'gy részben állami jellegű vállalatoknál képviselők állásokat kapjanak és az összefér­hetetlenségi bizottság az összeférhetetlenség megállapítását többnyire mellőzte is. 86 ) Annál inkább bekövetkezett az összeférhetetlenség megállapításának a mel­lőzése, ha nem is maga a kormány, hanem valamilyen közkezelésben álló alap volt a kérdéses viszonyban érdekelve. A törvény meghozatala óta az állami segélyezésnek is új formái keletkeztek, így behozatali engedély adása, rendkívüli adóhalasztás, vámmérséklés, váltóhitel szerzése, stb. Hiánynak bizonyult, hogy az állammal szemben érdektelen válla­latoknál a képviselők elhelyezkedése korlátlanul meg volt engedve s minthogy olyan képviselőt is bevonhattak vállalatok igazgatásába, akit különös szakérte­lem erre nem minősített, a közvéleményben nem minden alap nélkül kaphatott lábra az a felfogás, hogy az ilyen esetekben a vállalat csupán befolyásos támoga­tót igyekezett szerezni a képviselőben, a képviselő pedig komoly közgazdasági tevékenység nélkül igyekezett jövedelemhez jutni. A közbenjárási Összeférhetetlenségre vonatkozó rendelkezések érvényesülé­sét megnehezítette az, hogy a 13. §. megszegéséhez semmi következmény nem fűződött. így gyökerezhetett meg a köztudatban az a téves felfogás, hogy a kép­viselőnek mintegy, hivatásával jár, hogy választóinak ügyes-bajos dolgaiban el­járjon. A képviselőt nap-nap után elárasztják különféle kérelmekkel, amelyekkel szemben a képviselő szinte védtelenül áll. A sok kérelem elintézése — még ha a képviselő nem is megy tovább annál, minthogy a kérelmezőt ügyében tájékoztassa — tetemes időt vesz igénybe. Az esetek legnagyobb részében semmi kivetni való nincs ezekben az eljárásokban ; a rusztikus kézzel írott leveleket a- falusi nép bizalma Íratja képviselőjéhez, de hatásukban mégis károsak, mert elvonják a képviselőt tulajdonképpeni hivatásától és lerontják függetlenségét úgy a kormány­nyal, mint az egyes választókkal szemben. A képviselő ügyvédi tevékenységének majdnem korlátlan megengedése viszont az ügyvédi kar részéről vetett fel indo­kolt panaszokat. 86 ) Még a köztisztviselői összeférhetetlenség szabályozása sem elégítette ki a szigorúbb kívánalmakat. Minthogy a képviselőket tisztviselővé a képviselőség tartama alatt az 1901 : XXIV. t.-c. szerint ki lehetett nevezni és csak utólag kellett lemondaniok a képviselőségről, a hivatalkeresésnek a törvényhozói testü­letben megmaradt a lehetősége és ezzel a hivatalra törekvő képviselők függő helyzete is ; viszont a kormány könnyen nyújthatott volna kedvezést megfelelő kinevezésekkel a törvényhozói testület egyes tagjainak. De a képviselőségről való lemondás sem volt szükséges, ha a kormány nem «állást», hanem valamilyen java­86 ) Zeller, id. mű 236—237. lapok, részben hivatali értesülés alapján. 86 ) A 11. §. tilalmát is megkísérelték új választás alá vetéssel kijátszani. L. Zeller, id. mű 247— 250. lapok ; 1. még Györffy Oyukt röpirata a fonógyári összeférhetetlenség ügyében és Oppler : A tör­vényhozás tagjainak összeférhetetlenségéről. 48. lap.

Next

/
Oldalképek
Tartalom