Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
240 185. szám. nem eredményezik a képviselői tiszt elvesztését (pl. az ingyenes kijárások); holott láttuk, hogy ilyen szankció nélkül jogilag nincs is összeférhetetlenség. Az összeférhetetlenség fogalma tehát legjobban általánosítva és az összeférhetetlenség rendszere legjobban kiépítve az országgyűlési képviselőknél van. Az 1875: I. t.-c. például címében csak általában összeférhetetlenségről beszél, holott tartalma csak az országgyűlési képviselőkre vonatkozik. Később az összeférhetetlenség fogalmát átvitték a közfunkcicnáriusok más csoportjaira is, azonban ha összeférhetetlenségről közelebbi megjelölés nélkül beszélünk, az alatt ma is az országgyűlési összeférhetetlenséget értjük. Még a jövő feladata ezt a fogalmat egész általánosságban úgy megalapozni, hogy minden olyan kategóriára alkalmazni lehessen, amelynél összeférhetetlenségről szó lehet. Az összeférhetetlenség szót ilyen tágabb értelemben használja Pálosi Ervin legújabban megjelent munkájában. 6 ) Szerinte összeférhetetlenségi jog alatt általában azokat a szabályokat kell érteni, amelyek a társadalom tagjainak alkalmas vagy alkalmatlan voltát bizonyos közfunkciók ellátására megállapítják és így az összeférhetetlenség eszköz a társadalom értékes és selejtes tagjainak kiválogatására. Minthogy az összeférhetetlenség a szó elsődleges értelmében két foglalkozás vagy funkció egy időben való folytatásával szokott előállani, lehetséges, hogy az összeférhetetlenségek különböző fajai találkoznak ; így pl. a képviselői és a bírói összeférhetetlenségek egymást kiegészítik ; a képviselő nem lehet bíró és a bíró képviselő. Ez a kétoldalúság azonban nem mindig van meg ; egyrészt a képviselőség és a tisztviselőség és másrészt bizonyos közgazdasági tevékenységek között már csak az előbbieknél van összeférhetetlenség és a gazdasági tevékenység folytatásából kizáró okok közt a köztisztségek a dolog természete szerint nem szerepelnek. 7 ) II. Az összeférhetetlenség szabályozása külföldön. A hazai jogfejlődés vizsgálata előtt helyesnek látszik, hogy rövid pillantást vessünk a külföldi jogfejlődésre, elsősorban az angol jogfejlődésre, mert különösen érdekelhet, hogy mikép alakult a helyzet a parlamentarizmus szülőhazájában Angliában. A) Az összeférhetetlenség Angliában. Az összeférhetetlenségnek az angol törvényhozásban és "parlamenti gyakorlatban évszázadokon keresztül alakulásáról és mai helyzetéről csak megközelítően is hű képet adni e sorok keretében nem lehet; nemcsak azért, mert a kodifikációtól tudatosan idegenkedő Angliának írott alkotmánya köztudomásúlag nincs és az összeférhetetlenségről sincs valami átfogó törvénye, hanem azért sem, mert egyes idevágó törvények (amelyek diszkvalifikáló okot állapítanak meg) rendelkezései mellett, helyesebben e konkrét rendelkezéseken túlmenően, sértetlenül megvan ma is a parlament mindkét Házának az az ősi privilégiuma és joga, hogy saját ügyében mindegyik Ház szuverén; ehhez képest egyik Ház sem avatkozhatik a másik Ház ügyébe és nem avatkozhatik abba be sem a király, sem semmiféle más hatóság. Ennek folyománya az az ősi alkotmányos felfogás Angliában, hogy 6 ) Az összeférhetetlenségi kérdés Magyarországon. Budapest, 1932. 7 ) Äz 1884 : XVII. t.-c. 43. §-a szerint az ipartörvény nem kívánja érinteni azoknak a jogszabályoknak a hatályát, amelyek a papokat, katonákat, bírákat és közhivatalnokokat az ipar gyakorlásában korlátozzák. E §. tehát nem az iparűzési jogot zárja ki, hanem érvényben hagyja a bírákra, köztisztviselőkre, stb. az összeférhetetlenség tekintetében érvényben levő szabályokat.
