Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

185. szám. 231 vissza kell utasítani vagy az eljárást meg kell szüntetni. 44. §. (i) Az összeférhetetlenségi bíróság elnöke, ha a bejelentést a 42. vagy a 43. §. értelmében vissza nem utasították, vagy az eljárást meg nem szüntették, az összeférhetetlenségi ügy szóbeli tárgyalására határnapot tűz ki, (2) A tárgyalási határnapot az összeférhetetlenségi ügyek beérkeztének sorrendjében a beérkezéstől számított nyolc nap alatt kell kitűzni, úgy, hogy a kitűzési és tárgyalási nap közt az időköz ne legyen nyolc napnál rövidebb és tizenöt napnál hosszabb. (3) A tárgyalásra meg kell idézni a feleket, úgymint az országgyűlés érdekelt tagját és azt, aki az összeférhetetlenséget bejelentette, valamint a felek esetleges képviselőit. (4) A szabályszerűen megidézett felek távolmaradása a tárgyalás megtartását nem akadályozza. (5) A felek a tárgyalásig írásbeli nyilatkozatot adhatnak. 45. §. (1) Az összeférhetetlenségi bíróság eljárására — amennyiben ez a törvény mást nem rendel — a polgári perrendtartásnak a törvényszéki elsőfokú eljárásra megállapított szabályai az irányadók. Az Összeférhetetlenségi bíróság az eljárás során a polgári perrendtartás szerint a rendes bíróságot megillető jogokat gyakorolja. (2) Az első tárgyalásra szóló idézésre az idézéssel ellátott keresetlevél kézbesítésére megállapított szabályok az irányadók. 46* §. (1) Összeférhetetlenségi ügyben a képviselet nem kötelező, de az összeférhetetlenséget bejelentő felet ügyvédi képviseletre lehet kötelezni. (2) Az országgyűlés tagja összeférhetetlenségi ügyében képviseletével vagy ügyvédet vagy országgyűlési tagot bízhat meg. (3) Ha az országgyűlés érdekelt tagját megidézni nem lehet, részére az összeférhetetlenségi bíróság az országgyűlés tagjai vagy az ügyvédek közül ügygondnokot rendelhet. 47. §. (1) Az összeférhetetlenségi bíróság az összeférhetetlenségi eset tényállásának tisztázásáról és az e végből szükséges adatok és bizonyítékok megszerzéséről hivatalból is gondoskodik. (2) Az összeférhetetlenségi bíróság a bizonyítást rendszerint maga foganatosítja, mégpedig vagy tárgyaláson vagy kiküldött tagja útján ; jogában áll azonban foganatosítás végett bármely elsőfolyamodású kir. bíróságot megkeresni, amely a megkeresésnek soronkívül köteles eleget tenni. (3) Az országgyűlés tagjának és a miniszternek tanuként kihallgatását vagy személyes meghallgatását az öszszeférhetetlenségi bíróságnak magának kell foganatosítania. (4) Az összeférhetetlenségi bíróság a szabályszerűen megidézett tanú előállítása végett szükséges kényszereszközöket — ha a tanú az országgyűlés tagja — a mentelmi jogra tekintet nélkül alkalmazhatja. (5) Az összeférhetetlenségi bíróság ítéletének meghozatalára és tartalmára a polgári perrendtartásról szóló 1911. évi I. t.-c. 401. §-a első bekezdésének 1. pontja és a- törvénykezés egyszerűsítéséről szóló 1930 : XXXIV. t.-c. 1. §-a nem nyer alkalmazást. 48. §. Az' 1878: V. t.-c. 215. §-a szerint kell büntetni azt a személyt, aki összeférhetetlenségi ügyben annak lényeges körülményeire nézve az összeférhetetlenségi bíróság vagy az általa megkeresett bíróság előtt hamis tanúvallomást tesz és azt esküvel megerősíti. X. Az összeférhetetlenség elbírálása. 49. .§. (1) Az összeférhetetlenségi bíróság minden összeférhetetlenségi ügyet köteles a legrövidebb idő alatt, lehetőleg három hónapon • belül ítélettel befejezni. (2) Az összeférhetetlenségi bíróság az összeférhetetlenség kérdésére döntő ténvállás tisztázása után mindenekelőtt