Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

232 185. szám. megállapítja és ítéletében kimondja, hogy az országgyűlés tagja összeférhetetlen helyzetben van-e. (3) Cselekmények és megállapodások, amelyek az összeférhetetlenséget megállapító jogszabályok kijátszására szolgálnak vagy irányulnak, az összeférhetetlenség megállapítását nem zárják ki. (4) Az országgyűlési képviselők választásáról szóló 1925 : XXVI. t.-c. 180. §-ában, valamint az országgyűlés felsőházáról szóló 1926: XXII. t.-c. 28. §-a első bekezdésének 2. pontjában meghatározott összeférhetetlenségi esetet a jelen törvény nem érinti; erre az összeférhetetlenségi esetre is a jelen törvény szabályait kell alkalmazni. 50. §. (1) Ha az összeférhetetlenségi bíróság az Összeférhetetlenséget a 3—7., 10—17. vagy 24. §. alapján állapítja meg, másodsorban eldönti, hogy az országgyűlés tagját egyrészt az összeférhetetlenség bejelentésében vagy a bejelentés elmulasztásában, másrészt az összeférhetetlenség előidézésében, illetőleg a megszüntetés mellőzésében nyilvánvaló rosszhiszeműség terheli-e. (2) Ha az országgyűlés tagját mulasztásában nyilvánvaló rosszhiszeműség nem terheli, az ítéletben fel kell őt hívni, hogy az ítélet közlésétől számított nyolc nap alatt vagy az összeférhetetlen helyzetet szüntesse meg, vagy az országgyűlési tagságáról mondjon le. (3) Ha az eset természete indokolja, az összeférhetetlenségi bíróság nyolc napnál hosszabb időt állapíthat meg az összeférhetetlenség megszüntetésére. 51. §. (1) Itéletileg megszűntnek kell kimondani annak az országgyűlési tagságát : a) akinek összeférhetetlenségét a 8., 19—21. vagy 23., 25., 26. §. vagy a 49. §. (4) bekezdésében idézett rendelkezések alapján állapítják meg ; b) akinek összeférhetetlenségét a 3—7., 10—17. vagy 24. §. alapján állapítják meg, ha egyúttal azt is megállapítják, hogy az 50. §. (1) bekezdése értelmében nyilvánvaló rosszhiszeműség terheli; c) aki az 50. §. (2) bekezdése értelmében tett felhívásnak a kijelölt idő alatt nem tett eleget. (2) Hogy a többszörös országgyűlési tagság esetében (24. §.) melyiket kell megszűntnek kimondani, arra az eddig érvényben volt szabályok maradnak irányadók. 52. §. (í) Ha az országgyűlés tagjának tagsági jogát az 5. §. (1) bekez- ' dése, a 7. §. (1) bekezdése, a 8., 19—21. vagy 25., vagy a 26. §. alapján vagy pedig a 49. §. (4) bekezdésében idézett rendelkezések alapján mondják ki megszűntnek, az ítéletben azt is ki kell mondani, hogy az illetőt az országgyűlés tagjává az ítélet meghozatalától számított öt éven belül nem lehet megválasztani. (2) Az ilyen személynek országgyűlési képviselővé jelölését a választási biztos visszautasítani köteles (1925: XXVI. t.-c. 62. §.). 53. §. (1) Amennyiben az összeférhetetlenségi bíróság az országgyűlési képviselő tagsági jogát az 5. §. (1) bekezdése vagy a 7. §. (1),bekezdése alapján mondja ki megszűntnek, továbbá a 12. §. esetében az ítéletben kimondhatja, hogy a tilalom ellenére nyert alkalmazás vagy megbízás érvénytelen. Ha ennekfolytán valamely cégbejegyzés törlése válik szükségessé, a bíróság azt elrendeli. A bíróság azonfelül az államkincstár javára 10.000 pengőig terjedő bírsággal büntetheti azt a személyt, aki a 12. §. ellenére fjogad el alkalmazást. A bírság behajtására a 41. §. (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni. (2) Ha az összeférhetetlenség megállapítása valamely rendelkezés vagy jogügylet érvénytelenségét vonja maga után (18. és 22. §.), az összeférhetetlenségi bíróság — amennyiben a bizonyítási elj arás eredménye erre biztos alapot nyújt — a rendelkezést vagy jogügyletet egészen vagy részben érvénytelennek nyilvánítja és az ebből