Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről
230 185. szám. kat kizáró okokra és érdekeltségükre érvényben lévő szabályok az országgyűlési összeférhetetlenségi biróság tagjaira is kiterjednek. 38. §. (i) Az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság összeférhetetlenségi ügyekben az elnökkel együtt hét tagból álló tanácsban határoz. A tanácsot félévenkint teljes ülésben egy-egy félévi bírósági ülésszakra kell megalakítani. (2) A tanácsot oly módon kell megalakítani, hogy a bíróság elnöke teljes ülésben az országgyűlésnek mind a két Házából az elnökké és elnökhelyettessé meg nem választott bírósági tagok közül két-két tanácsi rendes és egy-egy tanácsi póttagot kisorsol. (3) Az eljáró tanácsban a bíróságnak mindig abból a Házból való elnöke elnököl, amely Házhoz tartozó országgyűlési tag összeférhetetlenségi ügyéről van szó. Az eljáró tanács tagjai a két elnökhelyettes és a kisorsolt négy tanácstag. A két tanácsi póttagnak az eljárás egész során jelen kell lenni. 39. §. (1) Ha a tanács elnöke érdekeltség miatt vagy egyéb okból akár az eljárás kezdetén, akár annak során akadályozva van az elnöklésben, az ugyanabból a Házból való elnökhelyettes elnököl a tanácsban. (2) Ha az elnökhelyettes elnököl vagy a tanács más tagja akadályozva van a működésben, helyébe az ugyanabból a Házból való tanácsi póttag lép. (3) A tanácsi póttag pótlására az elnök a bíróságnak ugyanabból a Házból még ki nem sorsolt tagjai közül mindig a korra idősebbet hívja be. (4) Az eljárást újonnan alakított tanács előtt nieg kell ismételni, ha ezt az annak egész folyamán jelen volt tagokkal (póttagokkal) nem lehetne befejezni. 40. §. A tanács előadóját a tanács elnöke jelöli ki, mégpedig mindig ugyanabból a Házból való tagok közül, mint amelyhez az az országgyűlési tag tartozik, akinek összeférhetetlenségi ügyéről van szó. 41. §. (1) Ha az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság tagja a bíróság vagy tanács üléseiről szabályszerű értesítés ellenére elháríthatatlan akadály nélkül elmarad vagy onnan indokolatlanul eltávozik, a bíróság elnöke őt az állampénztár javára esetenkint ezer pengőig terjedhető pénzbírsággal büntetheti. (2) A bírságot elsősorban az országgyűlés illető Házától járó tiszteletdíjból kell levonni, ha ez lehetséges nem lenne és a megbírságolt a bírság lefizetését a kitűzött határidő alatt nem igazolja, behajtása iránt az elnök az illetékes járásbíróságot keresi meg. A bírság behajtását az országgyűlési tag mentelmi joga nem akadályozza. IX. Eljárás összeférhetetlenségi ügyekben. 42. §. (1) Mindkét Ház elnöke a saját hatáskörében visszautasítja a névtelenül tett, a megszabott kellékek (32. és 33. §.) híján lévő és nyilvánvalóan nem komoly összeférhetetlenségi bejelentést (28., 29., 30. és 32. §.). (2) Ha a 30. és 29. §. alapján bejelentett adatok tartalmuknál fogva nyilvánvalóan nem szolgálhatnak alapul az összeférhetetlenség megállapításara, a Házak elnökei a bejelentést irattárba helyezik. (3) Minden egyéb bejelentett vagy hivatalból észlelt esetet a Házak elnökei a vonatkozó iratokkal együtt az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság elnökéhez tesznek át. 43. §. (1) Az összeférhetetlenségi bíróság elnöke a hozzáérkezett bejelentéseket átvizsgálja s ha a Ház elnöke a 42. §. (1) és (2) bekezdése értelmében őt megillető jogot nem gyakorolta, határoz a visszautasítás vagy megszüntetés tárgyában. (2) A visszautasítás vagy megszüntetés tárgyában az összeférhetetlenségi bíróság határoz, ha a tárgyaláson válik nyilvánvalóvá, hogy a bejelentést