Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

185. szám. 229 és lakását pontosan meg kell jelölni és a bejelentő aláírásának a beadványon közjegyzőileg vagy bíróilag hitelesítve kell lennie. Nem kell az aláírást hitelesíteni, ha a bejelentő az országgyűlés tagja. 33. §. (i) Az összeférhetetlenségi bejelentésben (28., 29., 32. §.) az összeférhetetlenségi esetet meghatározott tényállás előadásával és a törvény vonatkozó §-ára hivatkozással meg kell jelölni. Az ügy megvizsgálását és eldöntését azonban a téves hivatkozás nem akadályozza. Azon az alapon nem lehet bejelentést tenni, hogy az országgyűlés tagjának helyzete vagy magatartása a jelen törvény 1. §-ában meghatározott általános elvekbe ütközik. (2) Az országgyűlés több tagjára tett bejelentést nem lehet összefoglalni. (3) Az összeférhetetlenségi bejelentést visszavonni nem lehet. VIII. Az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság. 34. §. (1) Az országgyűlés mindkét Háza tagjainak összeférhetetlenségi ügyeiben az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság ítélkezik. (2) Az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróságnak tizennyolc tagja van. (3) A bíróság kilenc tagját az országgyűlés egész tartamára az országgyűlés kezdetén a képviselőház elnöke jelöli ki a megválasztását követő ülésben a képviselőház tagjai közül, kilenc tagját pedig ugyanúgy a felsőház elnöke a felsőház tagjai közül. (4) A kijelölésnél a felsőház tagjai közül elsősorban azokat kell figyelembe venni, akiknek bírói, ügyvédi vagy jogtanári képesítésük van, mindkét Házban mellőzni kell a minisztereket, államtitkárokat és a házak elnökségének tagjait. (5) A kijelölést mindkét Ház elnöke a másik Házzal is közli. (Ö) Minden országgyűlési tag, köteles a kijelölést elfogadni és tisztében eljárni. (7) Ha a bíróság tagjainak létszámában hiány áll be, az illető Ház elnöke a pótlásról azonnal gondoskodik. 35. §. (1) A kijelölések megtörténte után az összeférhetetlenségi' bíróság tagjai közül a képviselőház tagjait á képviselőház elnöke, a felsőház tagjait a felsőház elnöke hívja fel az alakuló teljes ülésen megjelenésre. (2) A képviselőház elnöke osztja be a törvényhozó testület személyzetéből a bíróság mellé a jegyzői, kezelői és altiszti szolgálatot^ teljesítő személyeket. (3) A képviselőház elnöke jelöli ki a bíróság helyiségeit. (i) A képviselőház elnöke utalványozza előlegképpen az összeférhetetségi eljárás során felmerülő költségeket. 36. §. (1) A bíróság kijelölt tagjai az alakuló ülésen korelnök elnöklete alatt az országgyűlés egész tartamára maguk közül két elnököt és két elnökhelyettest választanak ; mégpedig egy elnököt és egy elnökhelyettest a képviselőházból és egyet-egyet a felsőházból. (2) A két elnök a teljes üléseken való elnöklés és a bírósági ügykezelés tennivalóit félévenkint felváltva látja el. A sorrendet sorshúzás dönti el. (3) Akadályozás esetében az elnökök egymást helyettesítik ; ha ez nem lenne lehetséges, az elnök helyébe az ugyanazon Házból való elnökhelyettes lép*. 37. §. (1) Az országgyűlési összeférhetetlenségi bíróság tagjai teljes ülésben a következő esküt teszik le : «Én esküszöm az egy élő Istenre, hogy a tárgyalásra kerülő Összeférhetetlenségi ügyekben a törvényt és a házszabályokat megtartom, megbízásom körében részrehajlás és mellékes tekintetek nélkül járok el, minden igyekezetemet az igazság felderítésére fordítom és szavazatomat meggyőződésem és lelkiismeretem szerint adom. Isten engem úgy segéljen !» (2) A rendes bírák függetlenségére, informálására, az együtt alkalmazású-