Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

185. szám. 225 érvényes és díjszabásszerűen előre köz­zétett feltételek mellett minden érde­keltnek lehetővé teszik, hogy ugyan­azon feltételek mellett az említett viszonyba vagy Összeköttetésbe lépjen, vagy abban maradjon. (2) Nem okoz összeférhetetlenséget, ha az országgyűlési képviselő a saját gazdaságának termékeit (terményeket, állatokat) vagy saját vállalatának ipari termékeit adja el előleges megrendelés, vagy vásárlási ígéret nélkül az állam­nak. (3) Iparvágányra, valamint állomá­sok, vasútvonalak és más vasúti beren­dezések együttes használatára vonat­kozó szerződés nem okoz összeférhe­tetlenséget. 16, §. (1) A 14. §-ban meghatározott összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a 14. §-ban meghatározott jogot vagy kedvezményt az országgyűlési kép­viselő nem ugyan az államtól kapta vagy élvezi, hanem olyan intézettől, vállalattól, vagy üzemtől, amely leg­alább felerészben az állam tulajdona, vagy olyan alapítványtól vagy alaptól, amely az állam kezelésében áll. {2) A 15. §-ban meghatározott össze­férhetetlenség akkor is fennáll, ha az országgyűlési képviselő a 15. §-ban meghatározott szerződéses vagy üzleti viszonyban, vagy összeköttetésben nem ugyan az állammal áll, hanem olyan intézettel, vállalattal vagy üzemmel, amely legalább felerészben az állam tulajdona, vagy olyan alapítvánnyal vagy alappal, amely az állam kezelésé­ben áll. (3) Ha az országgyűlési képviselő a 14. §-ban meghatározott jogot, vagy kedvezményt törvényhatóságtól, vagy községtől, ezeknek valamely intézeté­től, vállalatától, vagy üzemétől kapta, vagy élvezi, vagy ha a 15. §-ban meg­határozott szerződéses, vagy üzleti vi­szonyban, vagy összeköttetésben tör­vényhatósággal, községgel, vagy ezek­nek valamely intézetével, vállalatával vagy üzemével áll, a 14., illetőleg a .15. §-ban meghatározott összeférhe­Képv. iromány. 1931—1936. II. kötet. tétlenség csak abban az esetben áll fenn, ha a jog, a kedvezmény, vagy a szerződéses viszony kormányható­sági hozzájárulással (jóváhagyással vagy megerősítéssel) keletkezett. (4) A 14., illetőleg a 15. §-ban meg­határozott összeférhetetlenség akkor is fennáll, ha a 14. §-ban, vagy a jelen §. (1) és (3) bekezdésében meghatározott jogot, vagy kedvezményt nem maga az országgyűlési képviselő, hanem há­zastársa, vagy a törvény megkerülésé­nek céljával egyenesági rokona sze­rezte meg, illetőleg a 15. §-ban vagy a jelen §. (2) és (3) bekezdésében meg­határozott szerződéses, vagy üzleti vi­szonyba, vagy összeköttetésbe nem maga az országgyűlési képviselő, ha­nem házastársa, vagy a törvény meg­kerülésének céljából egyenesági rokona lépett. (5) A 14. §-ban meghatározott össze­férhetetlenség akkor is fennáll, ha a 14. §-ban, vagy a jelen §. (1) vagy (3) bekezdésében meghatározott jogot, vagy kedvezményt nem maga az or­szággyűlési képviselő szerezte meg, ha­nem olyan vállalat, amelynek az ország­gyűlési képviselő legalább egyharmad részben tulajdonosa, vagy amelynél a 11. §-ban meghatározott valamely meg­bízatást lát el, vagy amelynek jog­tanácsosa, felszámolója, hites könyv­vizsgálója, vagy rendszeres illetményt élvező más alkalmazottja. A Magyar Földhitelintézetek Országos Szövetsé­génél, az Országos Központi Hitelszö­vetkezetnél, a Magyar Földhitelinté­zetnél, a Kisbirtokosok Országos Föld­hitelintézeténél, vagy a Pénzintézeti Központnál kapott megbízás, vagy al­kalmazás nyomán az utóbb említett összeférhetetlenség nem áll elő. (6) A 15. §-ban meghatározott össze­férhetetlenség akkor is fennáll, ha a 15. §-ban, vagy a jelen •§. (2) és (3) bekezdésében meghatározott szerződé­ses, vagy üzleti viszonyba, vagy össze­köttetésbe nem maga az országgyűlési képviselő lép, hanem olyan vállalat, amelyben az országgyűlési képviselő 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom