Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-185. Törvényjavaslat az országgyűlés tagjainak összeférhetetlenségéről

226 185. szám. az előbbi bekezdésben meghatározott módon érdekelt. Nem áll elő összeférhetetlenség, ha az állam és a pénzintézet között, amelynél az országgyűlési képviselő az előbbi bekezdés szerint érdekelt, a 15. §-ban meghatározott összeköttetés abban áll, hogy az állam ideiglenesen pénzeket helyez el rövid felmondás, szokásos kamatláb és egyébként minden pénzintézetre egyenlő feltételek mellett, vagy abban, hogy a pénzintézet állami kötvényeket birtokol, végül abban, hogy a pénzintézet közcélú kölcsön lebonyolításában közreműködik. . 17. §. A 14—16. §»okban megállapított összeférhetetlenség a felsőházi tagok közül csak a választottakra vonatkozik és azokra is csak akkor van meg, ha az összeférhetetlenséget okozó helyzet a felsőházi tagság tartama alatt keletkezett. • 18. §. (i) Az országgyűlés tagja irányában érvénytelenek azok a rendelkezések, amelyek részére összeférhetetlenséget eredményező jogot vagy kedvezményt biztosítanak, továbbá az Összeférhetetlenséget eredményező szerződések. (a)' Ehhez képest az országgyűlés tagja nem gyakorolhat olyan jogot, nem vehet igénybe olyan kedvezményt és nem érvényesíthet oly szerződésen alapuló igényt, amely a 14—17. §-ok értelmében az összeférhetetlenség megállapítására alapul szolgálhat. V. Közbonjárási összeférhetetlenség. 19. §. (i) Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlés tagja, ha kormányzati vagy közigazgatási hatóságoknál pénzért, bármily más előnyért vagy ellenszolgáltatásért, bármily minőségben (mint közvetítő, ügyvéd, megbízott, képviselő, szakértő, tanácsadó stb.) más érdekében bármely ügyben szóval vagy írásban eljár vagy beadványt előterjeszt. (2) Az összeférhetetlenség akkor is megvan, ha az országgyűlés tagja nem személyesen, hanem megbízottja útján jár el vagy tudatosan tűri, hogy harmadik személy reá hivatkozzék. (3) Országgyűlési tag, ha egyszersmind ügyvéd, jogosítva van ügyfeleit bíróságok előtt minden ügyben, valamint a közigazgatási hatóságok előtt is olyan ügyekben képviselni, amely ügyek hivatalból vagy jogorvoslat esetében a rendes bírósághoz mennek át, vagy amelyekben a közigazgatási bírósághoz van helye panasznak. 20. §. Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlés tagja akkor is, ha a 19. §. (1) bekezdésében említett hatósásnál es az ott említett módon ellenszolgáltatás nélkül jár el ugyan, de az eljárás oka, célja vagy módja a köztisztességbe ütközik. 21. §. (1) Összeférhetetlen helyzetbe jut az országgyűlés tagja, ha akár a maga, akár más érdekében — bár ellenszolgáltatás nélkül — a 13. §. alá eső díj, jutalom vagy segély, a 14. §. alá eső jog vagy kedvezmény elérése, vagy a 15. §. alá eső gazdasági kapcsolat létrehozása végett a 19. §. (1) bekezdésében említett hatóságnál jár el. (2) Nem okoz összeférhetetlenséget az ellenszolgáltatás nélkül folytatott eljárás : 1. ha egyházi, iskolai vagy egyéb kulturális testület érdekében történik ; 2. ha a képviselő választókerületének törvényhatósága vagy a választókerületéhez tartozó város, község, törvényes érdekképviselet, nem nyereségre alakult szövetkezet vagy gazdasági egyesület érdekében történik ; 3. ha a felsőházi tag választótestületének, illetőleg általában az illető foglalkozási ágnak vagy gazdasági érdekeltségnek érdekében történik; 4. ha hadigondozottak törvényes elsőbbségi igényének vagy móltányos érdekeinek érvényesítésére irányul. 22. §. (1) Díjnak, jutalomnak, bármely más előnynek vagy ellenszolgáltatásnak a 8. és 19—21. §-ok alá eső eljárás fejében való kikötése érvénytelen.