Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-125. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról
125. szám. 9 nuk és szakértők megesketésétől a felek el nem állhatnak. A felet eskü alatt kihallgatni nem lehet. Baleseti járadék iránti perben a bíróság, ha a per anyagából megállapítja, hogy az intézet határozatának meghozatala óta a baleseti sérült állapotában változás állott be, ítéletében ezt a változást mind a sérült javára, mind hátrányára hivatalból is figyelembe veszi. 24. §. v A társadalombiztosítási bíróság hivatalból határozza meg annak az ügy eldöntésére való jelentőségét, hogy valamelyik fél az ügy felderítésére szükséges adatokat nem szolgáltatja vagy a per menetét késlelteti. 25. §. A balesetbiztosítási járulék (1927: XXI. t.-c. 61. §.) iránt folyó pereket hivatalból fel kell függeszteni, ha az üzemek a járulék fizetésére kötelezett üzemek közé besorozása még nem jogerős. A felfüggesztő határozatban vagy külön rendelkezhetik a bíróság a megtámadott intézeti határozat végrehajtásának felfüggesztése vagy betiltása iránt. 26. §. A társadalombiztosítási bíróság, ha a tényállás felderítésére szükséges, egy, kivételes esetben több orvosszakértőt hallgat meg. Az orvosszakértő személyére a feleket az 1911. évi I. t.-c. 350. §-ának 3. bekezdése szerint előzetesen meghallgatni nem kell. Orvosszakértőként törvényszéki székhelyen rendszerint a kir. törvényszéki orvost kell alkalmazni. A budapesti központi járásbírósághoz az igazságügyminiszter hároméves időszakra külön társadalombiztosítási orvosszakértőket is nevezhet ki, olyanokat is, akiknek törvényszéki orvosi képesítésük nincs, de szakorvosi minősítésük van. Az orvosszakértői vizsgálat iránt megkeresés útján is lehet intézkedni. A megkeresést nemcsak a megvizsgálandó személy tartózkodási helye szerjnt illetékes bírósághoz lehet intézni, hanem a körülmények szerint más, ehhez közeli bírósághoz is, különösen ha feltehető, hogy a tartózkodási hely szerint illetékes bíróságnál különleges szakismeretekkel bíró orvos vagy a vizsgálathoz szükséges különleges berendezés nem áll rendelkezésre. Ha valamelyik intézet peres fél: az intézet szerződött vagy tisztviselőorvosa nem lehet szakértő. Nem lehet szakértő az sem, aki a felet gyógykezelte vagy neki első segélyt nyújtott, aki a fél munkaadójával szerződéses viszonyban áll, végül aki valamelyik félnek a vitás kérdésben szakvéleményt adott. 27. §. A teljesen írásbafoglalt ítélet rendelkező részében, ha ellene fellebbezésnek van helye, meg kell említeni, hogy a fellebbezést hol és mely határidő alatt lehet előterjeszteni. Az ítélet közlése kihirdetés útján történik, kivéve, ha a közlés a polgári perrendtartás vagy a jelen rendelet szabályai szerint (13. §.1. bek.) az ítélet kézbesítésében áll; ilyenkor is csak a rendelkező részt tartalmazó kiadmányt kell kézbesíteni. Ily kézbesítés útján kell az intézettel közölni az az intézetet marasztaló ítéleteket is. Az elsőbíróság az ítéletnek kézbesítéssel való közlését és kézbesítés esetében teljes kiadmány megküldését rendelheti el; erről hozott határozata ellen jogorvoslat nincs. 28. §. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben az ítéletet fellebbvitelre tekintet nélkül vegrehajthatónak kell nyilvánítani: 1. amennyiben a fél elismerő vagy lemondó nyilatkozatának megfelel; 2. amennyiben a végrehajtás késedelme az igényjogosult egészségének helyreállításában súlyos sérelmet okozna ; 3. ha az ítélet járadék vagy bányanyugbér iránti perben az intézet teljesen elutasító határozatával szemben a keresőképességnek 50%-nál nagyobb csökkenését állapítja meg, amennyiben Képv. iromány. 1931—1336. n. kötet. 2