Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-125. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról

10 125, szám. a végrehajtás késedelme a 'biztosítottnak vagy hozzátartozójának fenntartását veszélyeztetné. 29. §.. A 12. §. 2. bekezdése szerinti perekben a polgári perrendtartásnak a perköltségekre vonatkozó rendelkezéseit a következő módosításokkal kell alkalmazni. A biztosítottat az intézet elleni perében pervesztesség esetében is csak akkor kell perköltségben marasztalni, ha a bíróság úgy találja, hogy méltánylást érdemlő ok nélkül pereskedett. A biztosított és az intézet közti perekben a tanuk és szakértők költségeit a biztosított helyett a bíróság előlegezi akkor, ha a bíróság előtt ismeretes adatokból alaposan feltehető, hogy a költségeket nem viselheti anélkül, hogy sérelmet szenvedne a maga vagy oly hozzátartozóinak szükséges tartása, kiknek tartására törvénynél vagy törvényes gyakorlatnál fogva köteles. A bíróság előlegezi ilyen esetben a személyesen megjelent fél költségeit is, kivéve, ha azzal a közléssel idézte a felet, hogy megjelenése esetében költségeinek megtérítésére nem számíthat (19. §.3. bekezdés). Ha ilyenkor a fél mégis megjelent, az ezzel járó költséget pernyertessége esetében is csak akkor kell javára megítélni, ha megjelenése szükségesnek bizonyult. Az ügyvéd díját és kiadását a bíróság az ügyvédnek felével szemben felszámítás nélkül is hiva'talból megállapítja, az ügyvéd azonban jogosítva van költségjegyzék becsatolásával vagy másképpen költségeit részletezve felszámítani. Képviseleti költséget csak ügyvédi követelhet, ügyvéd is csak a társadalombiztosítási bíróság határozata alapján. Az 1912 : LIV. t.-c. 18. §-ának első hét bekezdése nem alkalmazható. 30. §. A polgári perrendtartásnak a perbeli biztosítékra, a fizetési meghagyásra és a községi bíráskodásra vonatkozó rendelkezései nem nyernek alkalmazást, A 12, §. 2. bekezdésében felsorolt ügyekre a polgári perrendtartásnak a választott bíráskodásra vonatkozó szabályait sem lehet alkalmazni. V. Eljárás a kir. ítélőtábla előtt 31. §. Az elsőfokú bíróság ítélete ellen fellebbezésnek (32. §.), végzése ellen felfolyamodásnak (33. §.) van helye. Táppénz, terhességi, gyermekágyi és szoptatási segély kérdésében egyáltalában nem, más ügyekben azon az értékhatáron alul nem lehet fellebbezni, amelyen alul a járásbírósági ítélet ellen fellebb vitellel élni nem lehet. Az igazságügyminiszter rendelete ezt az értékhatárt társadalombiztosítási perekre alacsonyabban is megállapíthatja. 32. §. A budapesti kir. ítélőtábla társadalombiztosítási ügyekben a fellebbezéseket a fellebbezés nyilvános előadására vonatkozó szabályok szerint intézi el azzal az eltéréssel, hogy szóbeli tárgyalást (1911 :

1. t.-c. 517. §.) már az ügy előadása előtt is kitűzhet. A kizárólagos illetékesség hiányát a budapesti kir. ítélőtábla társadalombiztosítási ügyekben nem veszi hivatalból figyelembe. 33. §. A felfolyamodásra, nevezetesen annak korlátozására a polgári perrendtartás rendelkezéseit kell alkalmazni. 34. §. A 9. §. 1. és 3. pontjában felsorolt ügyeket a kir. ítélőtábla a polgári perrendtartásnak a felfolyamodás elintézésére fennálló szabályai szerint intézi el azzal az eltéréssel, hogy az ügy előadása után a felek felszólalhatnak. Az előadás napjáról az érdekelteket kifüggesztés útján kell értesíteni. 35. §. A 9. §. 2. bekezdésében felsorolt ügyekre a 36—39. §-ok rendelkezései állanak. 36. §. Az Országos Társadalombiztosító Intézet, mielőtt a balesetbiztosítási kötelezettség szünetelésére vo-