Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-125. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról

8 125. szám. alapján meg fogja állapítani és a pert el fogja dönteni akkor is, ha a felek vagy közülük valamelyik a tárgyaláson nem vesz részt. Személyes meghallga­tásra az ilyen perekben azzal a figyel­meztetéssel lehet a felet idézni, hogy elmaradásából a bíróság kedvezőt­len következtetést vonhat követelése jogosságára nézve. Ügygondnok ki­rendelésének és hirdetményi kézbesí­tésnek ezekben a perekben nincs helye. A 12. §. 2. bekezdése alá eső olyan perekben, amelyeknek egyszerű tény­állása miatt a fél megjelenése felesle­gesnek látszik, vagy amelynek tárgya csekély és így a megjelenés aránytalan költséggel járna, a bíróság az idézés­ben figyelmeztetheti a felet arra is, hogy a megjelenésével vagy képviselt e­tésével felmerülő költség megtérítésére nem számíthat. 20. §. Ha a fél fellebbezés helyett közvetlen keresetlevelet adott be (16. §. 2. bek.) és a bíróság az intézet kése­delmét megállapítja, a határozat meg­hozatalára vagy a fellebbezés felterjesz­tésére legalább harminc napos pót­határidőt tűz ki s ennek lejártáig az eljárást felfüggeszti. Felfüggesztő ha­tározatában a szükséghez képest ideig­lenes intézkedéseket rendelhet el. Ha a felfüggesztés tartamának le­járta után az intézet határozatát még mindig nem hozta meg, vagy a felleb­bezést még mindig nem terjesztette fel, hivatalból folytatni kell az eljárást. Ha pedig az intézet határozatát akár a póthatáridő alatt, akár az elsőfokú bírói eljárás alatt meghozta, vagy a fellebbezést felterjesztette, a bíróság az eljárást folytatja ; megszünteti azon­ban az eljárást, ha a fél önként vagy bírói kérdésre bejelenti, hogy az intézet határozatában megnyugszik. 21. §. A 12. §. 2. bekezdésében fel­sorolt perekben a bíróság akkor is le­tárgyalja és eldönti a pert, ha a felek valamelyike — bár szabályszerűen idézést kapott — a tárgyalásra nem jelent meg. Ha a bíróság a tárgyalási határnapon a kézbesítési bizonyítvány hiányában nem hozott határozatot, annak beérkezte után — ha abból a szabályszerű kézbesítés tűnik ki — ilyen perben újabb tárgyalás nélkül is határozhat. Sőt letárgyalhatja és el­döntheti a bíróság az ilyen pert akkor is, ha valamelyik fél ismeretlen helyen tartózkodik s azért idézést nem ka­pott. Ha azonban a bíróság úgy látja, hogy az ismeretlen helyen tartózkodó fél távollétében a pert megnyugvással el nem döntheti, az eljárást felfüg­geszti. A polgári perrendtartásnak a per­felvételi határnap elmulasztására és az ellentmondásra vonatkozó rendelkezé­sei (1911 : 1. t.-c. 439—444. és 460— 464. §-ok) ezekben a perekben nem alkalmazh at ók. 22. §. A 12. §. 2. bekezdésében fel­sorolt perekben, ha a felek jelen van­nak is, köteles a bíróság a tényállás felderítésére szükséges minden tuda­kozódást és bizonyításfelvételt hiva­talból is elvégezni. Köteles már a tár­gyalás előtt gondoskodni róla, hogy a tárgyaláson lehetőleg minden adat és lehetőleg a bírósági orvosszakértő véle­ménye is rendelkezésre álljon. A bíróság megkeresésére a kórházak, klinikák és más gyógyintézetek az ilyen perekben kötelesek adataikat a bírósággal közölni. 23. §. A 12. §. 2. bekezdésében fel­sorolt perekben a biztosítottal szemben nem állanak a polgári perrendtartás­nak azok a szabályai, amelyek a tény­állításra vagy az okiratra teendő nyi­latkozatok elmulasztásának, továbbá a bíróság előtti beismeréseinek a követ­kezményeit határozzák meg. Hogy a biztosított bíróság előtti beismerésé­nek mennyi a bizonyító ereje, a bíróság szabad méltatása alapján állapítja meg. A biztosított elismerésének és jogle­mondó nyilatkozatának ezekben a pe­rekben nincs olyan hatálya, mint a polgári perrendtartás szerint. Egyes­ségnek, egyességi kísérletnek, egyes­ségi eskünek, valamint a felektől meg­állapított eskünek nincs helye. A ta-

Next

/
Oldalképek
Tartalom