Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.

Irományszámok - 1931-125. Törvényjavaslat a társadalombiztosítási bíráskodásról

125. szánt. 7 létének vagy nemlétének megállapítása i 2. a biztosítottnak az intézettől járó valamely követelése ; 3. az intézetnek járulék, pótjárulék, díj vagy pótdíj iránti követelése ; 4. a biztosítottnak a munkaadó elleni betegségi segély vagy baleseti kártalanítás iránt érvényesített követelése. 13. §. A kiskorú munkavállalónak is van perbeli cselekvőképessége azokban a perekben, amelyeket munkaadója vagy az intézet ellen indít, kivéve, ha tizennégy évesnél fiatalabb vagy ha elmebeteg, gyengeelméjű vagy siketnéma. Ha kiskorú viszi a pert, az idéző végzéseket és az eljárást befejező határozatokat az ismert törvényes kép-? viselővel és az árvaszékkel is közölni kell, ezekben a perekben a törvényes képviselő és az árvaszéki ügyész is gyakorolhatja a fél jogait. Ha a fél kiskorú, gyámság vagy gondnokság alatt áll, vagy ha gyámság ] va

gy gondnokság alá helyezésére törvényes ok van, a bíróság az előbbi bekezdés esetein kívül is értesítse a per folyamatban létéről az árvaszéket és a szükséghez képest közölje vele azokat az adatokat is, amelyek a tiszti ügyész kirendelését (1877 : XX. t.-c. 179. §. utolsó bekezdése) vagy az árvaszék más intézkedését kívánatosnak tünteti fel. 14. §. Betegségi segély vagy baleseti kártalanítás iránti perekben pertársaknak kell tekinteni és hivatalból perbe kell idézni azokat, akik az igénylővel együtt ugyanegy jogalapon (megbetegedés, baleset) igényjogosultak lehetnek, így különösen a baleset következtében elhalt biztosított egyik hozzátartozója által indított perben a baleset folytán jogosított többi hozzátartozókat. 15. §. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben a munkavállalók és hozzátartozóik a pertárgy értékére való tekintet nélkül személyesen eljárhatnak vagy meghatalmazottal képviseltethetik magukat, dé csak olyannal, aki az 1911 : I. t.-c. 95. §-ában felsorolt személyek közé tartozik, A bíróság a képviseletből kizárja azt, aki anélkül, hogy ügyvéd volna, felek képviseletét bíróságok vagy hatóságok előtt üzletszerűen folytatja. 16. §. A per az intézet határozata elleni fellebbezéssel vagy keresetlevéllel indul meg. Fellebbezéssel akkor, ha a követelés tárgyában elsősorban az intézetnek kell határoznia, keresetlevéllel minden más esetben. A felebbezést az intézetnél, a keresetlevelet a bíróságnál (18. §.) kell szóval vagy írásban előterjeszteni. Fellebbezés helyett megindulhat a per közvetlen keresetlevéllel is, ha az intézet a határozat meghozatalával vagy a fellebbezés felterjesztésével elfogadható ok nélkül késlekedik (20. §.). 17. §. A fellebbezés határideje tizenöt nap, ha külön törvényes rendelkezés (például az 1927 : XXI. t.-c. 190. §-a) más határidőt nem szab meg. A határidő a megtámadott intézeti határozat kézbesítésétől számít. A határidő elmulasztása esetében a bíróság a fellebbezést visszautasítja. Vétlen elmulasztása esetében azonban igazolást (1911 : I. t.-c. 411. és köv. §-ok) lehet kérni; e kérelmet az intézetnél kell benyújtani vagy előterjeszteni. Az intézet a panaszt és az esetleges igazolási kérelmet az ügyre vonatkozó minden irattal tizenöt nap alatt köteles az illetékes bírósághoz felterjeszteni. 18. §. A keresetlevelet (közvetlen keresetlevelet is) bármely járásbíróságnál be lehet adni vagy panasznapon szóval elő lehet terjeszteni. A perre nem illetékes bíróság a nála előterjesztett keresetlevelet haladéktalanul az illetékes bírósághoz teszi át. 19. §, A feleket a tárgyalásra társadalombiztosítási ügyekben is a polgári perrendtartás szabályai szerint kell megidézni. A 12. §. 2. bekezdésében felsorolt perekben a feleket azzal a figyelmeztetéssel kell megidézni, hogy a bíróság a tényállást a rendelkezésére álló adatok