Képviselőházi irományok, 1931. II. kötet • 124-205. sz.
Irományszámok - 1931-152. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése "az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról" szóló 114. számú törvényjavaslat tárgyában
138 152. szám. 152. szám. A képviselőház közgazdasági és közlekedésügyi, valamint pénzügyi bizottságának együttes jelentése „az ipartestületekről és az ipartestületek országos központjáról" szóló 114. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház ! A képesítéshez kötött magyar kézműiparosságnak egy régi óhaját kívánja a törvényhozás teljesíteni az ipartestületek intézményének megreformálásával és ezzel kapcsolatosan az iparosság részére egy különálló országos szervnek: az ipartestületek országos központjának életrehívásával. Az ipartestületi reform fő irányelvei a meglévő ipartestületi hálózat kiépítése, szükség esetén a kényszertársulás érvényesítésével olyképpen, hogy öt év alatt az ország minden kézműves iparosa valamely ipartestület kötelékébe tartozzék. A kézműves iparosságnak nagyobb ipartestületekbe tömörítése avégből, hogy eredményes működés az iparosság újabb anyagi megterheltetése nélkül is lehetséges legyen. Az ipartestület feladatkörének oly megállapítása, hogy főhivatásuk tagjaik mindennemű gazdasági, művelődési és emberbaráti érdekeinek felkarolása legyen. A törvényjavaslat új intézményeket is létesít, ilyen az ipartestületi szék, amelynek célja, hogy mint a kari tisztességnek és az iparosság erkölcsi javainak őre, tekintélyének súlyával az ellentéteket kiegyenlítő állásfoglalásával, iparosságunk körében a kartársi megbecsülést, az egyetértést és a békét biztosítsa és a gazdasági megizmosodás útjait egyengesse. A munkaügyi bizottság létesítésével lehetővé kívánja tenni, hogy az ipartestületek az ipari alkalmazottak bevonásával, a munkaviszonyból származó közös eredetű ügyeket megbeszélhessék és együttes megállapodásokat létesíthessenek. Változatlanul fenntartja az ipartestületi békéltető bizottságok fakultatív igénybevételét. E bizottságok kötelező igénybevételének kérdése, mint nem a törvényjavaslatba tartozó, hanem rendeleti úton szabályozható kérdés, a szűk-